BUX 142613.39 1,26 %
OTP 46420 2,36 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Meghosszabbították a nyomozást Postabank-ügyben

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) 2002. július 3-áig meghosszabbította a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaéléssel gyanúsított Princz Gábor és négy helyettese, valamint két könyvvizsgáló cég elleni nyomozást. A rendőrség szerint az újabb „időkérés” oka az, hogy a Postabank-ügy szerteágazó és rendkívül bonyolult, és nem egyszer precedens értékű lesz a későbbi perekben.

2002. március 1. péntek, 18:33

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az LÜ július 3-ig meghosszabbította a Postabank-ügy nyomozását. A rendőrségi munkát irányító Papp Csaba ezredes lapunknak elmondta: az újabb „időkérésre” a Postabank-ügy szerteágazó és rendkívül bonyolult volta miatt van szükség, jóllehet az üggyel összefüggő iratok többségét már feldolgozták. A nyomozást nem könnyíti meg az sem, hogy számos esetben precedens értékű, a magyar büntetőjogi gyakorlatban ez idáig nem, vagy csak elvétve előforduló kérdéseket kell tisztázni. Ilyen például a portfóliókezelésre vonatkozó témakör vagy az igazgatósági tagok büntetőjogi felelősségének eldöntése. Ismeretes, hogy a bank igazgatósági tagjai időközben „szabadultak” az eljárásból, ám ennek kapcsán a mai napig szakmai vitákat folytat a jogásztársadalom. Az ezredes utalt rá: a Tocsik-perben némileg hasonló a helyzet, hiszen ott is a bírósági eljárás egyik nagy kérdése a vád alá vont ÁPV Rt.-s igazgatósági tagok felelőssége.
Hasonlóan precedens értékűnek tekinthető a hitelintézet két akkori könyvvizsgáló cégének, a Prudentia Kft.-nek, illetve a Deloitte & Touche Rt.-nek a megjelenése a büntetőügyben. Papp ugyanakkor úgy véli, hogy a büntetőügy kérdéseire nyilvánvalóan előbb sikerül majd választ adniuk a rendőröknek, mintsem jogerősen befejeződik a magyar állam által a Postabank könyvvizsgálói ellen indított kártérítési per. (A két cég, továbbá az Arthur Andersen Kft. ellen az állam és a Postabank más tulajdonosai több mint százmilliárd forintos kártérítési keresetet indítottak, és azt igyekeznek bizonyítani, hogy az alperes társaságok miatt nem ismerhették meg a befektetők a pénzintézet valóságos gazdasági helyzetét. Információink szerint a per következő tárgyalása még ebben a hónapban lesz.) A „gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése” vétség egyébként a büntető törvénykönyv szerint maximum három év szabadságvesztéssel sújtható.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet