A likviditás menedzselése a B2B-kereskedelem egyik legnagyobb problémája a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. A számlák kiegyenlítése ugyanis gyakran fájdalmas pont: az eladónak gyorsan szüksége van a pénzre, a vevőnek viszont a lassú fizetés segít a cash flow-ján.

„Láttuk azt, hogy mekkora probléma ez a magyar gazdaságban. Egyébként ez az egész régióra igaz, nem csak a magyarra. A kkv-k nem tűnnek erősnek, ami azt is jelenti, hogy egymás közötti számlázásukban ez mindenképpen egy nehézkes pont” – mondta az Economx kérdésére Réti Bálint, a PastPay társalapítója és operatív igazgatója.

A helyzet gyakran oda vezet, hogy a cégek nem tudnak elegendő alapanyagot vagy árut vásárolni, ami a növekedésük fő akadálya.

„Ez egy óriási növekedési gát… A növekedés fő akadálya az, hogy nem tud elegendő mennyiségű és minőségi árut venni. Mi ezt áthidaltuk azzal, hogy akkor vedd meg most, vegyél, amit akarsz, amennyit csak akarsz, dolgozz föl, add el, legyen belőle bevételed, majd visszafizeted később” – tette hozzá.

Ezt a fizetési megoldás a „buy-now-pay-later” (BNPL) nevet kapta, ami magyarul annyit tesz, hogy „vedd meg most, fizess később”. A PastPay BNPL-megoldása lényegében egy teljesen automatizált számlafinanszírozási szolgáltatás, amely 8 és 90 nap közötti fizetési haladékot tesz lehetővé a céges vásárlásoknak. A kereskedő azonnal megkapja az ellenértéket, a halasztott fizetés kockázatát és adminisztrációját pedig a PastPay vállalja át.

Kell a mesterséges intelligencia?

A vállalkozások számára elérhető BNPL-megoldások egyik legnagyobb előnye az a hagyományos faktoringgal szemben, hogy a teljes folyamat automatizált és gyors. Ennek motorja sok esetben a mesterséges intelligencia (AI), vagy az ezt megelőzően is ismert és használt gépi tanulás.

„Amit mi megcsináltunk, az a cégek közti számlák, tranzakciós automatizáltan, valós időben történő finanszírozása, papírmunka nélkül” – mondta Réti Bálint.

A PastPay saját fejlesztésű, AI-ra épülő algoritmusa valós időben futtat egy scoring rendszert, ami másodpercek alatt dönti el, hogy egy cég jogosult-e a halasztott fizetésre, és milyen keretösszeg erejéig (automatizmusban 12 millió forintig).

Az AI a rendelkezésre álló adatokból megméri, hogy egy adott cég milyen eséllyel fog növekedni vagy bedőlni a következő időszakban, ezzel minimalizálva a kockázatot. Így meg tudják állapítani, hogy egy-egy vevő mekkora PastPay-keretet használhat fel.

Erre is gondolhatnánk

A halasztott fizetés (amilyen a BNPL is) elsősorban nem a nehéz helyzetben lévő cégeknek nyújt segítséget, hanem a pénzügyileg tudatos vállalkozásoknak segít a növekedésben. Réti Bálint kiemelte, hogy egyre többen használják a halasztást nem a pénzhiány, hanem a tőke okos megforgatása érdekében.

„Azt látom, hogy ezt a legtöbben nem azért használják, mert amúgy ne lenne a számlájukon a számla kiegyenlítéséhez szükséges pénz, hanem nagyon ügyesen ki tudják számolni, hogy sokkal jobban megéri 30 nappal később fizetni, mint készpénzben azonnal, hiszen azt az összeget elkölthetem más, azonnal fizetendő tételre, vagy akár elhelyezhetem addig például egy diszkont kincstárjegybe (DKJ-be). Ekkor az árut is megkapom időben, 30 nap múlva pedig jobban állok majd, mint előtte” – válaszolta lapunk kérdésére a PastPay társalapítója és operatív igazgatója.

A szolgáltatás vásárlóoldalról nézve díjmentes (ha a fizetés időben megtörténik), és nem terheli a vevő hitelkeretét sem, azaz nem minősül hitelnek. Ezért is kell felhívni a figyelmet arra, van egy ingyenesen elérhető pénzügyi eszköz, amit érdemes is kihasználni.

„Ez egy elpazarolt jó lehetőség vagy inkább luxus ezekkel nem élni. Muszáj, ha az ember akar haladni a versenytársakkal: meg kell nézni, hogy mi növeli az eredményességet, mitől tudok én többet eladni kereskedőként, mitől tudok okosabban vásárolni vevőként” – húzta alá.

A BNPL-technológia a kereskedőknél is azonnal mérhető eredményeket hoz: a vállalat adatai alapján átlagosan 22 százalékos kosárérték-növekedés tapasztalható azoknál a partnereknél, akik biztosítják a halasztott fizetés lehetőségét.

Tovább nehezíti a helyzetet a generációváltás

Bár a digitális megoldások iránti nyitottságban megmutatkoznak a generációs különbségek – a fiatalabb cégvezetők gyorsabban adaptálják az új pénzügyi termékeket –, de az a legfontosabb, hogy a piaci verseny rákényszeríti a vállalatokat a változtatásra.

„Van több olyan esetünk, hogy valaki azt mondja, neki nem kell ilyen szolgáltatás. Aztán amikor bevezeti a három versenytársa, akkor már úgy jön oda, hogy bármennyiért, de aláírja, merthogy minden üzletágban előjön az a kérdés, hogy miért vásárolnék az A cégtől, ha a B cég ugyanazt adja nekem, és ad rá még 30 nap fizetési határidőt is?” – mondta Réti Bálint.

A vállalkozásoknak szóló BNPL-megoldások – mint amilyen a PastPay is –, a technológia és az okos pénzügyi termékek segítségével a kkv-k növekedésének egyik legfontosabb motorjává válhatnak az elkövetkező években.

Nem nagyon akarnak változtatni a bevált gyakorlaton

A technológiai és pénzügyi innovációk gyakran sokkal lassabban terjednek, mint ahogy azt a racionális érvek indokolnák. Réti Bálint rávilágított arra a pszichológiai tényezőre, amely megmagyarázza, miért nem használja még mindenki az ingyenesen elérhető pénzügyi előnyöket.

„Az embereknek sokszor van egy-egy megszokott rossz helyzet, amiben benne vannak, és azt mondják, hogy jó ez így – eddig is így volt, miért változtatnék? És ez nemcsak a pénzügyi területen van így, hanem például a párkapcsolatokban is” – válaszolta az Economx kérdésére, kiemelve, hogy az üzleti életben is jelen van az a fajta tehetetlenség vagy a „megszokott rossz” komfortzónája, ami a magánéletre is ugyanúgy jellemző.

Ez a pszichológiai gát azt jelenti, hogy a vállalkozások – még akkor is, ha egyértelmű előnyökkel járna számukra (például ingyenes cash flow-növelés, bevételnövekedés) – ragaszkodnak a megszokott, de kevésbé hatékony működési módokhoz, mert félnek a változással járó bizonytalanságtól. Pedig, ha valami teljesen ingyen van és előnyös, azt használni kellene.

A jelenség rávilágít arra, hogy a fintech-cégeknek nem csupán technológiai megoldásokat kell kínálniuk, hanem edukációval és szemléletformálással is segíteniük kell a cégvezetőket nyitni a pénzügyi innováció és az abban rejlő növekedés felé.