A magyar utazó nemcsak kalandvágyó, hanem technológiailag is felkészült, többségük nem bízza másra a nyaralást: tízből heten saját maguk szervezik meg az utat, és szinte mindenki (88 százalék) legalább egy szolgáltatást online vásárol meg – derült ki a Visa megbízásából készült nemzetközi, reprezentatív kutatásból. A külföldre utazó magyar turisták 83 százalék a digitálisan fizet a célállomáson is. A mobiltárcák használata 11 százalékos növekedést mutat a tavalyi eredményekhez képest.

„Idén az utazók közel egyharmada mobiltelefonjával fizet külföldön is. A tokenizációnak nevezett technológiának köszönhetően a bankkártyánk biztonságosan az okostelefonunkra vagy okosóránkra költöztethető. Ilyenkor a kártyaadatok nem tárolódnak a készüléken, azt a Visa egy egyedi számsorral helyettesíti. Ez a megoldás – a mobilkészülék biometrikus azonosításával együtt - további biztonsági szintet jelent a fizetések során. Nyaralás közben, a strandon pedig számos olyan szituáció adódhat, ahol praktikus, ha nem visszük magunkkal a tárcánkat, mégis tudunk fizetni” – mondta Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési igazgatója.

A magyar utazók átlagosan 300 ezer forintot szánnak egy külföldi útra – a legtöbben 80 és 400 ezer forint közötti összeggel terveznek a Visa megbízásából készült kutatás szerint. A közép-kelet-európai régióban a magyarok a leginkább hajlamosak előre megtervezni az utazás költségvetését. A válaszadók több mint fele (58 százalék) az utazás alatt is aktívan figyeli a kiadásait. Ennek legnépszerűbb módja az online banki alkalmazások használata (55 százalék), amely magában foglalja az egyenleg rendszeres ellenőrzését (23 százalék), a tranzakciókról érkező push értesítések (18 százalék), valamint a költésanalízis és költéslimit beállítását.

Óvatosság jellemző

Ez a fajta tudatosság túlmutat a spóroláson: a magyarok többsége nemcsak előrelátó, hanem kifejezetten óvatos is – felkészül arra, hogy baj is érheti az utazás során. 

Bár eddig csak minden negyedik válaszadóval történt valamilyen káreset, a többség (53 százalék) számít rá, hogy valami balul sülhet el – ez már az OTP Bank és a Groupama Biztosító közös kutatásából derült ki. A leggyakoribb félelmek között ott van a járatkésés, az egészségügyi ellátás szükségessége, a lopás, az autó meghibásodása vagy a poggyász elvesztése. Érdekesség, hogy a 40 éves korosztály tart a legkevésbé attól, hogy valamilyen káreset történik vele. A náluk fiatalabbak és idősebbek egyaránt jobban tartanak ettől.

Sokszor nem alaptalanul: a nyári időszakban különösen aktívak az online csalók is. Megszaporodnak az utazással kapcsolatos e-mailek, sms-ek és hirdetések, amelyek gyakran hamis fizetési felületekre irányítanak, hogy kicsalják az érzékeny pénzügyi adatokat. A gyanúsan olcsó szállások, fesztiváljegyek vagy utazási csomagok mögött sokszor valótlan ajánlatok állnak – a szállás nem létezik, vagy messze nem azt nyújtja, amit ígértek. Emellett a klasszikus trükközés sem tűnt el: a forgalmas turisztikai helyszíneken a figyelmetlen utazók könnyű célpontjai a zsebtolvajoknak, akik készpénzt, bankkártyát vagy akár teljes táskákat is eltulajdoníthatnak egy pillanat alatt.

Hogyan védekezhetünk?

A szakértők szerint a védekezés kulcsa az előrelátás, az utazás megkezdése előtt pár egyszerű szempont átgondolásával jelentősen csökkenthetjük a kockázatokat.

„Utazás előtt érdemes rászánni pár percet a bankkártya biztonsági beállításaira. Egy jól beállított limit vagy egy bekapcsolt push értesítés nemcsak megnyugtató, de komoly védelmet is jelenthet visszaélés esetén. Ha pedig bármi gyanús történik, a mobilbankos kártyaletiltás pár mozdulat – ezzel akár a komolyabb baj meg is előzhető” – mondta Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója.

Az utazás előtt célszerű jelezni a banknak a célországot és az utazás időpontját, hogy elkerüljük a kártya automatikus blokkolását.

Mindig a hivatalos weboldalakat vagy alkalmazásokat használjuk, ha utazást vagy szállást foglalunk, és kerüljük a keresőmotorokból való kattintást, mert ezek gyakran félrevezető, hamis oldalakhoz vezethetnek. Ha e-mailben vagy üzenetben kapunk értesítést egy már lefoglalt útról, ne a csatolt linkre kattintsunk, hanem közvetlenül az alkalmazásban ellenőrizzük az információkat.

Külföldön is legyünk éberek: ne dőljünk be olyan üzeneteknek, amelyek zárolásról, büntetésről vagy lejárt szolgáltatásokról szólnak, és ne adjuk meg adatainkat gyanús linkeken keresztül. 

Ha egy ajánlat túl szép, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is az. Legyünk különösen óvatosak, ha az eladó csak nehezen visszakövethető fizetési módokat – például kriptovalutát vagy ajándékkártyát – kínál. Ha a fentiekre odafigyelünk, a nyaralásunk nemcsak élményekben, hanem biztonságban is gazdag lesz.