Az elmúlt időszakban sok vásárló meglepetten tapasztalta, hogy a kártyás fizetés során nemcsak az összeget kell jóváhagyniuk, hanem a terminál még borravalót is felkínál – nemcsak éttermekben vagy kávézókban, hanem kisboltokban, trafikokban, sőt, büfékben vagy munkahelyi és iskolai kifőzdékben is. Most egy olyan gyakorlat kezd elterjedni, amely korábban inkább csak a klasszikus vendéglátóhelyeken volt megszokott. Ezeken a helyeken senki nem lepődik vagy sértődik amiatt, hogy felkínálják a borravaló lehetőségét, a legtöbben inkább maguktól mondani is szokták, hogy mennyi borravalót számoljon rá a végösszegre a pincér.

A trend azonban sok-sok kérdéseket vet fel: 

Kapcsolódó

valóban mindenütt indokolt a borravalókérést integrálni a fizetési folyamatba? Milyen szabályok vonatkoznak erre, és egyáltalán mennyire van tájékoztatva a vásárló?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-es fizetési rendszerekről szóló jelentése szerint egy év alatt 4 százalékpontos növekedést sikerült elérni az elektronikus tranzakciók darabszámában.

Az elektronikus tranzakciók száma meghaladta a 2,5 milliárdot, leginkább a bankkártyás fizetések száma növekedett. Az éves tranzakciós szám 2016-ról 2024-re megnégyszereződött.

A bankkártyáról történő készpénzfelvételek száma csökkent, ebből is látszik, hogy a fogyasztók jó része inkább elfordulna a papírpénztől. Valószínűleg erre a tendenciára reagálva döntenek úgy egyre több helyen, hogy felkínálják a borravaló lehetőségét.

A HelloPay vendéglátósok körében végzett kutatása alapján nagyobb eséllyel (42 százalékos arányban) számíthatnak jattolásra azok az egységek, ahol a vendégeknek van lehetősége ezt bankkártyával fizetni, ráadásul január óta ezeket kevesebb adó és járulék is terheli. A törvény alapján magánszemélyek esetében 15, cégeknél pedig 20 százalék lehet a borravaló maximummértéke. Ugyanakkor a vendéglátósok 92 százalékánál az átlagos arány 11 százalék, és átlagosan ötből egy vendéglátóhely számol fel ilyen díjat.

Ennek az extra díjazásnak nagy előnye még, hogy adó- és járulékmentes,

így az általunk adott teljes összeget megkapja a dolgozó.

Van ahol a sima POS-terminál érintőpaneljén dobja fel a borravaló százalékos arányának kiválasztását, ugyanakkor egyre több helyen találkozhatunk a HelloPay vagy FestiPay termináljaival, amelyeken egy külön monitor szolgál arra, hogy válasszunk az általunk adni kívánt extra díjlehetőségekből.

Olvasóink tapasztalatai szerint egyes helyeken már olyan terminálokkal is találkozni, ahol a borravaló mértékét csúszka segítségével lehet megadni.

Ez önmagában még nem lenne probléma, ugyanakkor aggályos, hogy a 0 százalékos opciót sok esetben nehéz pontosan beállítani – így aki nem szeretne plusz összeget fizetni, az is könnyen adhat borravalót véletlenül.

Kíván borravalót adni?

Ez önmagában nem probléma – ha étteremben vacsorázunk, vagy személyes szolgáltatást (például hajvágás, taxis fuvar) veszünk igénybe, a borravaló természetes és elfogadott része lehet a fizetésnek. De amikor egy kisboltban vagy egy trafikban is megjelenik ez az opció, joggal merül fel a kérdés: indokolt ez? És egyáltalán szabályos?

A borravaló eredetileg az elégedettség kifejezése volt egy jól elvégzett személyes szolgáltatás után – az éttermi pincérek, fodrászok, taxisok és hasonló munkakörök esetében ez szinte kulturális hagyománnyá vált. Ugyanakkor az utóbbi időben más kereskedelmi egységek is beépítették termináljaikba a borravalókérési lehetőséget, ami teljesen új értelmezést ad a megszokott fizetési folyamatnak.

Sok vásárló zavarba jön: illik-e itt borravalót adni? Elvárják? Kötelező?

A válasz röviden: nem, a borravaló minden esetben önkéntes – ám nem mindegy, hogyan van ez kommunikálva. Az ugyanis fontos elvárás, hogy a borravalóadás lehetőségéről és annak mértékéről egyértelműen és nyíltan kell kommunikálni.

  • Fontos, hogy a vásárlót világosan és egyértelműen kell tájékoztatni a borravaló lehetőségéről,
  • a borravaló sosem lehet kötelező vagy burkoltan elvárt,
  • a rendszerben legyen lehetőség egyértelműen elutasítani a borravalót (például „nem adok borravalót” vagy „0 százalék” opció).

Amennyiben a terminál csak százalékos borravalóopciókat kínál fel (példuá 5, 10, 15 százalék), de nem jeleníti meg a „nincs borravaló” választást, az már a fogyasztó megtévesztésének minősülhet.

Arra vonatkozóan pedig jelenleg nincs olyan konkrét jogszabály, amely kifejezetten szabályozná, hogy mely szolgáltatók vagy boltok kínálhatnak fel borravaló-opciót a kártyás fizetés során. Technikailag bárki megteheti, aki megfelelő terminált használ.

A téma kapcsán kerestük a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz. Amennyiben reagálnak, írásunkat frissítjük.

Frissítés: reagált az NGM

„A kormány célja, hogy a digitális fizetési megoldások elterjedése mellett is biztosított legyen a vásárlók korrekt tájékoztatása és a fogyasztói jogok érvényesülése. Fontos, hogy minden technikai újítás – így például a borravaló fizetésének lehetősége bankkártyás tranzakció során – átlátható, önkéntes és a hatályos jogszabályokkal összhangban történjen” – válaszolta az NGM az Economx kérdésére.Mint írják, a hatályos szabályozás a borravaló fogalmát és alkalmazási körét a vendéglátó tevékenységhez köti, amelyet a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény pontosan definiál. A pénzforgalmi szolgáltatók ezen definíció alapján kötelesek biztosítani a borravaló technikai kezelésének lehetőségét, amennyiben az adott üzlet vendéglátási tevékenységet is folytat.„Az elmúlt időszakban jelentős fejlődés történt a pénztárgépek, terminálok és a kártyás fizetések területén – ennek során előfordulhat, hogy egyes kereskedelmi egységek technikailag képesek borravaló-opció felkínálására. A bankkártya elfogadói szerződést kötő pénzforgalmi szolgáltató az érintett üzlet társasági (alapítói) szerződéseiből indulhat ki, így ha abban vendéglátás is szerepel, a borravaló megosztásának technikai lehetőségét kérésre biztosítja, függetlenül attól, hogy jogilag vendéglátónak minősülnek-e. Ilyen esetekben a fogyasztói tájékoztatás szerepe különösen felértékelődik” – tették hozzá.

Miért lehet mégis zavaró és mit tehetünk?

A vásárlók joggal érezhetik úgy, hogy a terminálon keresztül történő borravalókérés egyfajta nyomást gyakorol rájuk, különösen, ha a kijelzőn csak pozitív opciók jelennek meg, vagy ha a pénztáros figyeli a választást.

Ha olyan terminállal találkozunk, ahol borravalót kérnek:

  • ne érezzünk nyomást – a borravaló adása teljes mértékben önkéntes,
  • nézzük meg, hogy van-e „nem kérek borravalót” opció – ha nincs, jelezhetjük a dolgozónak,
  • kérdezzük meg nyugodtan, hogy a borravaló hová kerül – nem udvariatlanság az átláthatóság igénye.

Utóbbi kérdésre például máris egy fél választ kínál a HelloPay direktborravaló szolgáltatása, amely a nevéből adódóan is mutatja, hogy a vendéglátóhely és a HelloPay közötti egyedi szerződés szerinti arányban, közvetlen módon a dolgozó saját számlájára kerül az összeg és ezáltal átlátható és megbízható módon juthatnak kiegészítő jövedelemhez az érintettek.

A borravaló kártyás rendszerének elterjedése önmagában nem ördögtől való, de fontos, hogy a vásárlók tájékozottak legyenek, és megőrizzék döntési szabadságukat. Felmerülhet az egyre gyakrabban használatos pszichológiai manipuláció kérdése is. Vajon az nem sorolható ebbe a körbe, ha a terminál váratlanul megkérdezi, hogy hány százalék extrát szeretnék adni a végösszeghez? Ez a módszer egyébként a kiberbűnözők körében is egyre gyakrabban használt, erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Ha úgy érezzük, a rendszer félrevezető vagy etikátlan módon kér borravalót, akár panaszt is tehetünk a szolgáltatónál, a fogyasztóvédelmi hatóságnál vagy közvetlenül a terminált üzemeltető cégnél.