A jövő héten felpörög a hazai gyorsjelentési szezon a Budapesti Értéktőzsdén, ezekre a napokra érdemes figyelniük a befektetőknek:
- augusztus 5: OTP
- augusztus 6: Richter, Magyar Telekom
- augusztus 8: Mol
A legnagyobb figyelmet az OTP jelentése kaphatja, várhatóan igen erős negyedévről számol be a hitelintézet. Már csak azért is, mert a bank az egész évi extraprofitadót elszámolta az első negyedévben, onnantól kezdve az összeg csökkenthető a folyamatos állampapír-vásárlásokkal.
Az első negyedévben a bankcsoport nettó nyeresége 189 milliárd forint volt, most viszont az OTP saját konszenzusa szerint az 313,6 milliárd forint lehetett. Az elemzők közt most szokatlanul nagyok az eltérések, a várakozások 289 és 333 milliárd forint közt szóródtak.
Mindenesetre, ha a konszenzusnak megfelelő profitról jelent az OTP, akkor az 17 százalékos profitnövekedést tükrözne. Ha netán sikerülne felülmúlni a várakozások átlagát, megdőlhet a mindenkori rekord, a 2024 harmadik negyedévi 318,5 milliárd forintos érték is.
Az elemzők szerint a bank bevételei meghaladták a 716 milliárd forintot, ezen belül a nettó kamatbevétel több mint 415 milliárd forintot tehetett ki. A működési eredmény közel 430 milliárd forint volt a várakozások szerint.
[DIAGRAM-237]
Jelentős tétel az OTP szempontjából a Moltól kapott osztalék, aminek összege 11,9 milliárd forint volt. Amit az OTP osztalékként kifizetett a Molnak az egyébként több: 23,9 milliárd forint.
A K&H elemzője szerint az alábbiak miatt várható erős jelentés a hitelintézettől:
- a kamatkörnyezet stabilizálódott a második negyedévben Európa-szerte, miközben hitelvolumen oldalról továbbra is növekedéssel lehet számolni
- a magyar lakosság hitelpiaci aktivitása igen erősen alakult a második negyedévben is, az áprilisi-májusi időszak alatt 11 százalékos éves volumennövekedés volt megfigyelhető az MNB adatai alapján.
- bár a vállalati hitelezésben ennél jóval kisebb a növekedés üteme, de már itt is javulás figyelhető meg éves alapon.
- a kockázati költségeket várhatóan megdobja az orosz leánybankhoz köthető céltartalékolás, ezen kívül Magyarországon a kamatstop meghosszabbítása is hozzájárulhat kockázati költségekhez, de éves viszonylatban így is csökkenés várható ezen a soron.
