Hatalmasat profitált a technológiai részvények szárnyalásából a világ egyik legnagyobb részvénybefektetőjének számító norvég állami vagyonalap. Az ország olaj- és földgázértékesítéséből származó bevételek egy részéből felállított, mára 1,8 billió (1800 milliárd) dollárnyi vagyont kezelő alap hozama tavaly elérte a 13 százalékot, összesen 222 milliárd dollárt

A hivatalosan Norges Bank Investment Management (NBIM) névre hallgató vagyonalap részvényeken elért hozama 18 százalékos volt, azonban eközben az ingatlanbefektetéseinek értéke csökkent, ezért végül hozama 45 bázisponttal elmaradt a számára meghatározott referenciaértéktől.

-Különösen az amerikai technológiai részvények teljesítettek nagyon jól – hangsúlyozta Nicolai Tangen vezérigazgató az alap közleményében a Bloomberg tudósítása szerint. Tangen kiemelte, hogy nagyra értékeli a kontrariánus gondolkodást a befektetések során.  Úgy látja, Donald Trump elnök második elnökségétől az várható, hogy csökkenti a szabályozási terheket és ösztönzi a növekedést, fellendítheti az amerikai székhelyű vállalatokat. Ugyanakkor a vámok és a munkaerő szabad áramlásának korlátozása inflációs kockázatot jelent, s magas államadósságot is komoly aggodalomra adhat okot.

Bár az alap nagyrészt indexkövető, igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a korlátozott mozgásteréből. Ez persze nem olyan nagy, hiszen befektetési politikájában a norvég pénzügyminisztérium által felállított szigorú elveket be kell tartania. Jelenleg ők birtokolják a világ összes tőzsdén jegyzett vállalatának átlagosan 1,5 százalékát.

Az 1990-es évek elején alapított NBIM feladata a hosszú távú gondolkodás és a norvég olaj- és gázbevételek külföldi befektetése. A mintegy 300 millió dolláros kezdőtőkével indult alap mára a világ legnagyobb részvénytulajdonosává vált, tőkéjének nagy részét nyilvánosan jegyzett részvényekben tartja. A részvények esetében az FTSE Global All Cap Indexen, a kötvények esetében pedig a Bloomberg Barclays indexein alapuló, testre szabott referenciaértékhez viszonyítja magát.

FTSE Global All Cap Index
FTSE Global All Cap Index
Kép: google finance

A fix kamatozású befektetéseken tavaly 1 százalékos hozamot realizáltak, a tőzsdén nem jegyzett ingatlanbefektetések értéke 1 százalékkal csökkent, míg a tőzsdén nem jegyzett megújuló energiával kapcsolatos infrastruktúrába történt befektetések hozama 10 százalékkal csökkent.

A norvég állam tavaly 402 milliárd koronát (35,6 milliárd dollár) helyezett el az alapban.

Az alap tíz legnagyobb részvénytulajdonából 2024 végén kilenc technológiai vállalat volt, az első három helyezett az Apple, a  Microsoft és az Nvidia – írta a Reuters. Az év végén az alap eszközeinek 71,4 százaléka részvényekben volt, szemben a 2023-as 70,9 százalékkal, a kötvények súlya 27,1 százalékról 26,6 százalékra csökkent, a tőzsdén nem jegyzett ingatlanoké 1,9 százalékról 1,8 százalékra estek, a megújuló infrastruktúra pedig a befektetések 0,1 százalékát tette ki. Az alap már az első félévben is sokat keresett az Nvidia részvényeken, azonban idén év eleje óta pont ez a befektetése nem szerepel valami jól, a részvény árfolyamában elmúlt napokban lezajlott korrekció miatt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!