Nagyon lemaradt Magyarország - megjöttek a friss adatok

Nem lehet büszke első negyedéves teljesítményére sem a forint, sem a magyar részvénypiac. A magyar deviza január elseje óta 3,3 százalékkal értékelődött le az euróval szemben - december végén még bőven 300 forint alatti jegyzéseket láthattunk - ezzel a régió sereghajtója lett, ha nem számoljuk az összeomlás szélén álló hrivnyát és a krími beavatkozás miatt komolyan megbüntetett rubel kurzusát.

A forintnál még a belpolitikai viharoktól terhelt Törökország devizája is jobban szerepelt az első negyedévben. A líra árfolyama az elmúlt hónapokban meglepően stabil tudott maradni, negyedéves szinten mindössze 0,3 százalékot veszített értékéből az euróval szemben. Igaz, ehhez kellett a török választások utáni, a negyedév legvégén bekövetkezett líraerősödés is.

A devizában, leginkább svájci frankban eladósodottak számára nem jó hír, hogy a negyedév során a frank árfolyama erősödött egy keveset az euróval szemben, s ez a gyengülő forinttal párosulva hatványozottan jelentkezett a frank/forint árfolyamban, amely 4,2 százalékkal lett magasabb március végéig.

Ezek teljesítettek rosszabbul a forintnál

A forintnál igazából csak az igazi krízisországok devizáinak sikerült rosszabbul szerepelniük az első negyedévben. Az orosz rubel 6,5 százalékkal értékelődött le az euróval szemben, s ezt a szintet is csak úgy sikerült tartani, hogy folyamatos intervenciókra kényszerült a jegybank. Persze ezzel nem volt egyesül a feltörekvő országok jegybankjai között, több más deviza esetében is ezzel az eszközzel éltek a jegybankárok, magyarorszég esetében is szóltak pletykák piszkos intervencióról (amikor a jegybank úgy interveniál a devizapiacon, hogy azt hivatalosan nem ismeri el).

Az ukrán hrivnya 38 százalékot zuhant az euróval szemben. A szintén válsággócnak tekinthető argentína devizája, a peso közel 23 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben. A forint alulteljestése régiós szinten szembetűnő inkább, hiszen a román lej, a lengyel zloty, a cseh korona, a török líra és a horvát kuna is stabil volt a negyedéves záróárakat tekintve az euróval szemben.

A nagyobb befektetési témákra szakosodott alapok nem hozhattak kiemelkedő teljesítményt az év első három hónapjában, hiszen ez euró/dollár, a dollár/jen keresztárfolyam is nagyjából ott van, ahol tavaly év végén állt. Eközben az S&P 500-as index és a DAX sem tartott sehova ebben a három hónapban. Mozgás azért volt, hiszen az év eleji menetelés először a feltörekvő piaci és ukrán nyugtalanság hatására esésbe váltott, majd ebből sikerült talpra állni a negyedév végére.

A nyerők: arany és feltörekvők

Meglepő módon az egyik legjobban szereplő instrumentum az arany volt eddig idén. A nemesfém árfolyamával kapcsolatban az év végén már elég széleskörű pesszimizmus uralkodott a befektetők körében, s így annak lett igaza, aki ezt kontraindikátorként kezelte. Unciánkénti árfolyama dollárban 8 százalékot meghaladó mértékben emelkedett.

Az igazán nyerő tét a negyedév során az eurózóna perifériás államinak részvényei voltak. Már a spanyol IBEX index 4 százalékot maghaladó emelkedése is szép teljesítmény, azonban a görög, vagy az olasz index 14 százalékot meghaladó emelkedése igazán látványosnak mondható.

Az OTP megúszta

A BUX index relatív alulteljesítése most abban csapódott le, hogy sikerült nagyot esni a vezető tőzsdék stagnálása mellett. A magyar tőzsde vezető indexe értékének 5,5 százalékát veszítette el a január-márciusi időszakban. Ebben főként a nagy orosz kitettséggel rendelkező Richter, valamint a szintén gyengén szereplő Mol volt a ludas. A gyógyszercég részvényei 11,5, az olajiparié 13,3 százalékkal értékelődtek le. Az OTP egyelőre kiheverte a nagy ukrán esést, a negyedév végén a bankpapírok már 4,2 százalékkal többet értek, mint az év elején.