A kriptoeszközök piacáról szóló uniós rendelet (MiCA) három csoportba sorolja a hatálya alá tartozó kriptoeszközöket, amelyek valamilyen érték vagy jog digitális megtestesítői és szabályozásukat ennek megfelelően alakították ki. A MiCA megkülönbözteti az eszközalapú tokeneket (ART), az elektronikuspénz-tokeneket (EMT), valamint az ezektől eltérő, tehát sem ART-nek, sem EMT-nek nem minősülő ún. egyéb (általános) tokeneket.

Az ART-ok célja értékük stabilizálása, más értékhez vagy joghoz- vagy ezek kombinációjához - kötötten, míg az EMT értéke hivatalos pénznemhez van kötve. A MiCA hatálya alá tartozó egyéb tokenek mindazok, amelyek egyik előbbi kategóriába sem sorolhatók, és a kriptoeszközök széles skálája tartozhat ide.

Kapcsolódó

A legenyhébb szabályozási keretrendszer az egyéb tokenekre vonatkozik, hiszen ezek esetében a nyilvános ajánlatéttétel, illetve a kereskedésbe történő bevezetés nem engedélyköteles, továbbá kibocsátójukra nézve sem szükséges engedélyezési eljárást lefolytatni. Nyilvános ajánlattételük és a kereskedésbe való bevezetésük esetén főszabály szerint - meghatározott kivételek mellett - a token kibocsátójának a MiCA szerinti adattartalommal kell elkészítenie a tokenre vonatkozó alapdokumentumot és ezt meg kell küldenie a székhelye szerinti illetékes nemzeti hatóság felé. 

A kriptoeszközök globális piacokkal rendelkeznek, és természetüknél fogva határokon átnyúlóak.

A MiCA szerint az Európai Unión (EU) belül senki sem kínálhat egyéb tokent nyilvános ajánlattétel keretében, illetve nem vezetheti azt be kereskedésbe, amennyiben nem tett erre vonatkozóan bejelentést a székhely szerinti tagállama felé.

Ha a kibocsátó több tagállamban is nyilvános ajánlattétel keretében kívánja a tokent értékesíteni, vagy több tagállamban is be akarja a kereskedésbe vezetni, akkor a bejelentésében ezen tagállamokat is meg kell jelölnie. 

Nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség azon egyéb tokenekre, amelyek nyilvános ajánlattétele már lezárult 2024. december 30. előtt vagy amelyek kereskedésbe való bevezetése ezen időpontig megtörtént a MiCA átmeneti szabályozása alapján. Ilyen esetben a vonatkozó alapdokumentum bejelentés keretében történő minimális vizsgálatára sincs lehetősége a nemzeti hatóságoknak a meghatározott átmeneti időszak alatt. 

Mivel az egyéb tokenek keretében jogok és értékek széles skálája tokenizálható, ezek a termékek igencsak változatos képet mutathatnak. Értékelésük – bár szűk körű, és nagyrészt arra korlátozódik, hogy ne történjen olyan tokenizálás, amely más ágazati szabály által szabályozott pénzügyi eszköz jellemzőit hordozza, azt megkerülve – kihívást jelent. 

Az ezen eszközökben rejlő kockázat továbbá azért is kiemelten magas, mivel gyakran tőkebevonási célzattal történik a tokenizálás, sok esetben kezdő vállalkozások részéről.

Ilyenkor a token egy még nem létező szolgáltatáshoz vagy áruhoz való hozzáférést hivatott biztosítani, mely esetben a projekt eredményessége teljesen bizonytalan.

A kockázatot tovább növeli, hogy az egyéb tokenek – az ART és az EMT mellett – nem tartoznak semmilyen befektetővédelmi rendszer hatálya alá. Így a kriptoeszközökbe helyezett pénz esetén nem érvényesül semmilyen befektetővédelmi keretrendszer: nem terjed ki rá sem a magyar Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektetővédelmi Alap kártalanítási rendszere. Ezzel szemben egy banknál nyitott számla egyenlege vagy egy befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámla esetén  a fenti alapok valamelyike védelmet biztosít. 

A kriptokárosultak lehetősége végeredményben a pereskedés, amelynek kimenetele rájuk nézve bizonytalan. Ráadásul a kibocsátó jogi személy sok esetben még csak nem is az EU-ban bejegyzett székhelyű társaság, amely vitás ügyben az unión kívüli bíróság eljárását köti ki szerződéses feltételeiben.

Az egyéb tokenek azért is tekinthetők kockázatosnak, mivel a kriptopiac jellemzően rendkívül volatilis, az azokat tároló digitális tárcák pedig kiberbiztonsági fenyegetéseknek vannak kitéve. A mögöttes projektek pedig a legtöbb esetben önmagukban is rizikósak.

Az egyéb tokenekre vonatkozó engedélyezési eljárás hiányára, a mögöttes projektre, az eszközök volatilitására, a biztonságra és a csalás lehetőségére vonatkozó kockázatok miatt a befektetés előtt mindig ajánlott az alapos tájékozódás, a kriptoeszköz-alapdokumentum alapos megismerése, a kibocsátó és mögöttes személyeinek, valamint a panaszkezelési lehetőségek előzetes feltárása.

A cikk szerzője Bátorfi Melinda, a Magyar Nemzeti Bank Kibocsátói és piaci visszaélések felügyeleti osztályának felügyeleti tanácsadója.

Mégsem bukunk milliárdokat? A Revoluton ismét mozgásba lendült a kripto

Miután a Revolut július 7-én zárolta a magyarországi kriptofunkciókat, a platform most váratlanul részleges enyhítést vezetett be: a felhasználók ismét ki tudják utalni digitális eszközeiket külső tárcákra.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!