Így húzhat ki a bajból a „fuck you money” – a vagyonteremtés receptjére hegyezte ki befektetési fesztiválját a Lightyear

Sor került a Lightyear első befektetési fesztiváljára, és a Universe 2025 névre hallgató eseményen lerántották a leplet terveikről: csütörtöki rendezvényükön bejelentették, Magyarország kiemelkedő blue chip papírjai válnak kereskedhetővé a felületükön Budapesti Értéktőzsdéről (BÉT). Korábban a fintechcég hátrányai közt tartották számon a befektetési termékek aránylag szűk kínálatát, a BÉT-en történő erősítésével ezt a hiányosságot próbálta most a cég orvosolni.

Bár az időkeret kevésbé hagyta a témák mélyebb boncolgatását, több szempontból is érdekes és informatív előadások szőtték át a Lightyear Dürer Kertben tartott rendezvényét, ahol a magyar és európai befektetők és vállalkozók krémje is képviseltette magát. 

1. Az AI szerepe a befektetésekben
2. Geopolitikai bizonytalanság és hadiipari technológiák
3. Hogyan fektetnek be Magyarország vezető vállalkozói?

– ezen tematikájú panelbeszélgetések mentén zajlott a sokat ígérő esemény.

Az Egyesült Államokban 50 százalék fektet be, míg Európában 15 – mondta el elöljáróban Martin Sokk, a Lightyear társalapítója és vezérigazgatója. Felvázolta, alacsony, átlátható díjakkal dolgoznak, sőt náluk 10-szer kevesebb a díj, mint máshol. Szavai szerint nagyszerű dizájn jellemzi platformjukat, mely kevésbé komplex, így kezelhetőbb. A vásárlói visszajelzést is figyelmük homlokterében tartják. 60 százalékkal több részvényt és alapot kínálnak.

Arról is beszámolt, a felhasználók 90 százaléka csinált pénzt, azaz a többség tudta fialtatni pénzét a csatlakozása óta.

150 milliárd dollárnyi vagyont sikerült teremteni, miközben immár 1 ezermilliárd dollárnyi pénzt bíztak rájuk

– emelte ki Sokk, aki ezután harangozta be a BÉT-tel kapcsolatos fejleményt.

A szót Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója vette át, aki emlékeztetett a történelmi BUX-index csúcsra a közelmúltban. Majd megfogalmazta, hogy nincs ma olyan magyar fejlesztésű platform erre a típusú kereskedésre, mint amilyen a Lightyear. Azt is megemlítette, hogy a magyarok 60 százaléka rendelkezik részvénnyel vagy alappal, amit azzal is összefüggésbe hozott, hogy a hazai háztartások konzervatívak pénzügyi szempontból.

Ahogy nem néz a szemünkbe, úgy nem is gondolkodik helyettünk az AI

Az első etapban Martin Sokk Lightyear-vezér, Sevcsik-Zajácz András, az Intuitech vezető partnere, Suppan Márton, a Peak alapítója és vezérigazgatója, valamint Taivo Pungas, a Pactum AI termékfejlesztési vezetője avatta be a jelenlévőket a téma rejtelmeibe. Elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia forradalmasítja a portfóliókezelést, demokratizálja a befektetési megoldásokat és alakítja a piacok jövőjét. 

A beszélgetőpartnerek az AI kiterjedt kérdésköre kapcsán megállapították, az egyfajta szupererőt ad. Az AI-ügynökök révén már mélyanalízisre is használják céges szinten a mesterséges intelligenciát, akár több más agent mellett is. Olyan típus is létezik, amelyik a friss hírekből kisilabizálja, valószínűsíthetően hogyan lehet pénzt szerezni az aktuális piacon. Az AI-agentek közül olyan is akad, amelyre egyenesen a portfóliókezelést is rá lehet bízni, komplex feladatokra képes a befektetések tekintetében is. Mindannyian kiemelték az edukáció fontosságát: meg kell tanulni, hogyan kérdezzünk, promptoljunk, és akkor remek és hasznos eszközzé válik a kezünkben az AI. Arra is kitértek, a nagy nyelvi modellt használó ChatGPT nagyon személyessé vált ugyan, de nem néz a szemünkbe élőben.

Hogy bízhatjuk a pénzünket az AI-ra?

– merült fel a kérdés a közönség soraiból. Az előadók szerint a technikai perspektíva adott, de helyettünk gondolkodni nem biztos, hogy jól tud a mesterséges intelligencia. De az a biztonságérzetet növeli még, hogy akár egy gombnyomásra visszavehetjük tőle a gyeplőt.

A legtöbb legyártott fegyvert sosem sütik el terepen

A második felvonás során Gyükeri Mercédesz, a HVG.hu gazdasági rovatának vezető szerkesztője, Tóth Tibor BÉT-vezér, Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója és Zsiborás Gergő, a Forbes Magyarország főszerkesztője kalauzolt el a kérdéskör mentén. Körüljárták, hogy a geopolitikai változások, a hadiipari innovációk és a regionális bizonytalanság mind-mind hatást gyakorol a befektetési stratégiákra. Az energiabiztonságtól az etikus befektetésig számos aspektust érintettek a szakértők.

Felvetették, hogy az uniós hadiipari fejlesztési tervek oka, hogy Európa növekedési és versenyképességi kihívásaira a védelmi ipar jelenthet gyógyírt. Az európai hadiipari részvényekből kevés van az amerikaiakhoz mérten, a haditechnológia fejlettebb. Nagy a hype a kontinensen, a Rheinmetall a nemzeti bajnok az ilyen cégek közül.

A legtöbb fegyver csak elrettentés marad, sosem vetik be 

– állapították meg EU-s vonatkozásban.

Pozitív példaként hozták fel, hogy a hadiipari kiadás 5 százalékon áll a régióbeli lengyeleknél is. Viszont inkább a fegyverkezés makrogazdasági hatásai lesznek majd mérvadóak a későbbiekben. Úgy látják, elképesztően komplex lett a világ, ez pedig a befektetésekre is rányomja bélyegét.

Egyetértés mutatkozott abban, hogy vannak kettős felhasználással bíró cégek, az Airbus is ilyen: ha elektronikát gyárt valaki mikróhoz, az jó lehet még rakétába is szélsőséges esetben.

Lehetséges, hogy amíg Putyin vezeti Oroszországot, addig marad a fegyverkezési láz. De azt sem zárták ki, hogy ha béke lenne, akkor sem feltétlenül változna a geopolitikai helyzet – Kína, Észak-Korea, maga a formálódó ázsiai tömb ugyanis átrendezi az erőviszonyokat a világon.

Olyan párhuzamot vontak, miszerint Kelet-Közép-Európa olyan, mint Mexikó: lehet ott termelni nyugodtan, nyugati szemmel így látják. Az autók összeszerelése is ilyen, nem az adott cég központja van nálunk.

Abban is összhangot képeztek, hogy a tagállamok körében SAFE-csomag nagy reményeket kelt, nemcsak a hadiiparra, de infrastrukturális beruházásokra is mehet a pénz, csak legyen stimulus. Magyarország esetében 16 milliárd eurós összeg csoroghat le ebből. Annak kapcsán, hogy a BÉT értéke 150 százalékot emelkedett az utóbbi 3 évben, kijelentették, a magyar cégek ellenállósága a Covid óta felértékelődött.

Kérdésre elárulták, kevés hadirészvényre jut viszonylag sok pénz a kontinensen. Úgy ítélték meg, konkrét háború nem kell okvetlenül egy hadiipari cég szárnyalásához, de a fenyegetettség már elég hozzá. De ha a konfliktus beláthatatlan, az is kedvez a papíroknak. Szerintük a ritkaföldfémimport beszüntetésének fenyegetése az egyetlen olyan tényező, ami nagy érvágás lenne, ha a kínaiak meglépnék: a zsarolási kártyák azonban olykor túl vannak értékelve.

Mi az a „fuck you money”, és hogy menthet meg egy szorult helyzetben?

A harmadik körben Balogh Petya szoftverfejlesztő-üzletember, az NNG navigációsszoftver-gyártó alapítója, a STRT Holding társalapítója és vezérigazgatója, Oszkó Péter közgazdász-kockázati tőkebefektető, volt pénzügyminiszter, az OXO-csoport alapítója és Réti Bálint, a PastPay társalapítója és operatív vezetője irányította a figyelmünk fókuszát a befektetési stratégiák világára, Somogyi Flóra kérdéseivel. Izgalmas trendeket és tanulságos módszereket vázoltak fel cégalapítói és befektetői szemszögből.

70-80 százalék részvény és a maradék minden más, ez a jó portfólió receptje Oszkó szerint, aki jelezte, a régióban, főleg itthon még kevésbé jellemző a részvénybefektetés.

„Meg lehet találni azt a sztorit, amire érdemes fogadni”

– fogalmazott. Ehhez kapcsolódva jelentette ki Balogh, hogy a vagyona nagyobbik része szintén értékpapírokban áll, saját cége részvényeiben is. Szerinte fontos, hogy legyen a papír mögött cég, biztonságot adhat a valós teljesítmény. 

„A holnap jobb lesz, a jövőbeli énemnek teszek szívességet, és nem megzabálom most, amim van” – húzta alá Balogh Petya saját előremutató szemléletét a befektetések terén.

Réti Bálint is megerősítette, hogy szintén részvényhangsúlyos a portfóliója. Egyöntetű megállapítás volt, hogy ne csak pénzt, értéket is teremtsünk. Amellett sem mentek el, hogy a bankbetétben való megtakarítás nem éri meg, kevés hozam mellett magas adóteher sújtja. Befektetésnél szerintük nem szabad türelmetlennek lenni. 

Oszkó Péter szerint a magyar lakosság egyszerűen csak készpénzben tartja a megtakarításai harmadát, ez több mint amennyi részvényben pihen. Kellemetlen tapasztalatai nyomán Balogh azt mondta, óva int a tőkeáttételes „játéktól”, azzal sok pénzt el lehet égetni napi kereskedésben.

Ha kezdők is vagyunk, befektetésnél igenis kockázatot kell vállalni, de diverzifikáltan, a biztos megtakarítás mellett – hangsúlyozták. Oszkó szerint a kriptovaluták csoportja a másik véglet, digitális fundamentális eszköz valós tartalom nélkül, legalábbis a mémcoinok mindenképp csak rövid távra szólnak. Mint sorolta: 

Kötvény, befektetési jegy, részvény, s csak ezután ajánlja a kriptót.

Rendszeres utalásra ráállva, havi 5 százalékot is elég elkülöníteni a fizetésből, ez Balogh szerint hosszú távú recept, ha a holnapban is bízunk. Emellett azt vallja, hozamot kell maximalizálni, és a „fuck you money”, azaz a biztonsági tartalék képzése elengedhetetlen, akár a munkahelyi függés csökkentésére. Ha van egy ilyen pénzügyi vésztartalékunk, könnyebben tudunk odébbállni, ha fogyna a levegő az aktuális állásunkban.

Kérdésként vetődött fel, miért ódzkodnak a befektetéstől az emberek. Az előadók szerint ez magyar mellett európai jelenség is, kulturális adottság, hosszú generációs küzdelem lesz ezen változtatni. A lakosság azonban gyorsabban változik, mint az intézményrendszer. Saját hibájukból idővel, ha lassan is, de tanulnak az emberek, pénzügyi szempontból is – vetítette előre Oszkó Péter, aki szerint pár száz, vagy akár csak 100 euróból is el lehet kezdeni, mindig jó döntést hozni viszont eleinte nem lehet, szükséges a megfelelő tanulságok levonása. 

Balogh Petya hangsúlyozta, nincs nyugdíjvagyon, ez viszont ugyancsak nagyban befolyásolja, hogy nem áramlik a tőzsdére elég tőke. Egy hétköznapi példával élve elmondta, egy hazai nagybankban egy egész délután kell, a Lightyearnél azonban csak 3 perc a számlanyitás, tbsz létrehozásával együtt. 

A volt pénzügyminiszter úgy tartja, valójában az AI demokratizál, és a kisbefektetők előnyére alakítja, javítja az értékpapírokhoz történő hozzáférést. Azt tudjuk megtenni magánbefektetőként, amit eddig nagy befektetőházak húszfős stábbal értek el. Az MI jelenleg nem tud önállóan helyes döntést hozni, de a befektetési elemzésben már lehet rá támaszkodni, ez pedig érvelése szerint kiegyenlíti a piacot.