Történelmi zárócsúcsokkal fejeződött be pénteken a kereskedés a Wall Streeten, így aki nem egyedi részvényekben, hanem indexkövető ETF-ekben (tőzsdén kereskedhető alap) tartja megtakarításai egy részét, biztosan nyerőben van, bármikor vette fel a pozícióját. (Nem számolva a devizahatásokkal persze, szóval aki forintból finanszírozza a befektetéseit az amerikai tőzsdén, jobb ha nem néz rá a dollár-forint kurzusra.)

Szóval a jelek szerint megérte kivárni, pedig az elmúlt hónapokban nem volt könnyű, legutoljára csúcsdöntés február közepén történt, majd ahhoz képest 20 százalékos mínuszban is járt az S&P 500 index, április első felében. A kettő között 9,8 ezermilliárd dollár részvénypiaci kapitalizáció párolgott el, majd az elmúlt két és fél hónapban sikerült a veszteségeket korrigálni.

Az új rekord – 6173 pont – eléréséhez elég volt pénteken egy fél százalékos emelkedés. A hangulatot az sem tudta elrontani, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, felfüggesztette a kereskedelmi tárgyalásokat Kanadával, miután északi szomszédjuk új digitális szolgáltatási adót vezetett be, ami elég hátrányosan érinti az amerikai tech óriásvállalatokat, az Amazont, a Metát, az Applet és az Alphabetet. Egyeztetés helyett így az következik, hogy az amerikai pénzügyminisztérium majd közli Kanadával, mennyi lesz az amerikai importvám tarifa az onnan érkező termékek után. 

Ez talán még nem a vámháború újra felmelegítése, de lehet intő jel. Az április 9-én kivetett, majd a kötvénypiaci turbulenciák láttán 90 napra felfüggesztett kölcsönös vámokról hamarosan, július 9-ig dönteni kell. Egyelőre az Egyesült Királysággal és Kínával kötötte meg külön egyezményét az USA, nem kis részben hozzájárulva a tőzsdék talpra állásához. Ráadásul Peking pénteken jelezte, újra megnyitja ritkaföldfém-piacát az Egyesült Államok előtt. 

A hét egészét nézve az S&P 500 index 3,4 százalékkal, a Nasdaq 100 pedig 4,2 százalékkal erősödött.

A magyar tőzsdeindex egyelőre a mindenkori rekord alatt tartózkodik. A vezető részvények oldalaztak a héten, az OTP-papírok árfolyama szinte meg se moccant (30 forinttal emelkedett), a Mol-részvények egy hét alatt 1,3 százalékkal gyengültek. Szenved a Richter is, a társaságnak óriási dollárbevételei vannak, amelyek napról napra kevesebbet érnek forintban.

Apropó dollár, hétfőn még 1,15 dollárnál is kevesebbet kellett adni egy euróért, pénteken pedig már 1,175-öt. Az amerikai deviza vesszőfutása egyébként szintén fűti a tengerentúli tőzsdéket, hiszen a külföldi befektetők egyre olcsóbban jutnak dollárhoz, ha amerikai részvényeket vásárolnak. A magyaroknak például már csak 339,7 forintjukba kerül egy dollár, szemben az év eleji 400-zal. De a forint az euróval szemben is erős, mint a beton - köszönhetően a jelentős kamatelőnynek, ami a jelek szerint még jóideig velünk marad. 

Lassan már három dollárt kapunk 1000 forintért. Grafikon: a dollár-forint árfolyam mozgása.

Dollárgyengülés, forinterősödés: mi történik már megint?

Napok óta gyengül a dollár a világ szinte összes devizájával szemben, a trend pénteken is kitart. Mindez jót tesz a feltörekvő devizáknak, köztük a forintnak, amelynek pénteken újabb kulcsszintet sikerült letörnie.

A hét fontosabb tőkepiaci eseményei:

  • Továbbra is csökkennek a Tesla európai autóeladásai: a májusi európai értékesítés évi 28 százalékkal esett vissza, annak ellenére, hogy a teljes elektromos járműpiac 27-el nőtt a régióban. Ez már az ötödik egymást követő hónap, hogy a Tesla eladásai olvadnak Európában, részben az olcsóbb kínai elektromos járművek felé való fogyasztói váltás és Elon Musk politikai álláspontjával szembeni elégedetlenség miatt. 
  • Célárcsökkentés érkezett a Mol részvényére. A Patria Finance 3 540 forintról 3 380 forintra csökkentette a Mol célárfolyamát, az ajánlás változatlanul vétel. 
  • Véget ért a Magyar Telekom sajátrészvény vásárlási programja. Kedden 65 ezer darab törzsrészvényt vásárolt vissza a társaság 1785,17 forintos átlagárfolyamon, amivel kimerítette a részvény visszavásárlási program 39,1 milliárd forintos keretét.
  • A vártnál jobban teljesített a Nike: az amerikai sportszergyártó negyedéves bevétele 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest, 11,1 milliárd dollárra, de ezzel is meghaladta az elemzők 10,72 milliárd dolláros várakozását.  
  • Közzétették a június 16-i dollárkötvény kibocsátás részleteit. A magyar állam 4 milliárd dollár (1360 milliárd forint) értékben vont be forrást, öt, tíz és 30 éves futamidőre. Az éves hozamok: 5,5 százalék, 6,2 százalék, 6,9 százalék. A felárak (ennyivel többért hajlandók a befektetők a magyar adósságot finanszírozni, mint az amerikait): 1,45 százalék, 1,75 százalék és 1,95 százalék. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!