Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kedd estétől hivatalos, július 31-el megszűnik tizenhat, nem felsőoktatási feladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, azaz kekva. A rendszer felszámolásának jelentős a hatása a Mol-részvényekre, sőt, épp ez a hír volt az egyik oka annak, hogy
július elejétől több mint 15 százalékkal emelkedett az olajtársaság papírjainak értéke.
A másik pedig, hogy újra fellángoltak az iráni-amerikai harcok, a Brent nyersolajtípus hordónkénti ára pedig a hóeleji 70-ről 85 dollárra emelkedett.
Szorosan összefügg a Mol-részvények árfolyama a kekvákkal
A kormányhatározat szerint megszűnő vagyonkezelő alapítványok egyike a Mol-Új Európa Alapítvány, amely már csak a hónap végéig birtokolhatja a Mol-részvények 10,49 százalékát.
A történet meg is mozgatta a befektetők fantáziáját, hiszen ennek a kicsivel több mint 10 százaléknak a sorsa jelentős hatással bír, mivel a részvények mintegy felét (a másik szereplő, az állam mellett) épp az olajtársaság adta át a saját tulajdonában lévő részvénycsomagból.
A Mol-Új Európát 2021-ben a magyar állam és a Mol közösen hozta létre: mindketten közel 43 millió darab részvényt juttattak az alapítványnak. Valószínűleg az eredeti állapot áll majd vissza: 5,24-5,25 százalékos részvénycsomag kerül vissza a Molhoz és az államhoz.
A kekva-rendszer kivezetése komoly részvényesi értéket szabadíthat fel a Molnál – véli a Gajda Mihály, a Concorde részvényelemzője. Mint a befektetési szolgáltató blogfelületén kifejtette, rövid távon
a Molhoz visszakerülő részvénycsomag már a következő osztalékfizetésnél is érezhető többletet jelenthet, hosszabb távon pedig az egy részvényre jutó eredményben és az osztalékban is tartós javulást hozhat.
Ha valóban az 5,24 százalékos pakett kerül vissza saját részvényként az olajtársasághoz, annak azért van jelentősége, mert a kibocsátó saját tulajdonában lévő részvényei után nem jár osztalék.
A Mol idén ősszel fizet osztalékot, több mint 241 milliárd forintot. Ez eredetileg 300 forint lett volna részvényenként, a módosítás után viszont 317 forint körül lehet a juttatás.
Az osztalék kifizetésére várhatóan szeptemberben kerülhet sor, miután az augusztus végi vagyonátadás lezárul.
A Concorde részvényelemzője szerint további egyszeri pozitívumot jelenthet az alapítványnál felhalmozott, még fel nem használt készpénzállomány sorsa is. Ennek nagysága megközelítőleg 90 milliárd forint lehet, amelynek Molra jutó része körülbelül 45 milliárd forintra tehető. Ez részvényenként nagyjából 55-60 forintnak felel meg.
A hosszabb távú kérdés pedig az, hogy a Mol miként hasznosítja a visszakerülő részvénycsomagot. Az egyik lehetőség, hogy a részvények tartósan saját részvényként a társaságnál maradnak, vagy később bevonásra kerülnek, utóbbi magasabb egy részvényre jutó profitot és osztalékot is eredményezne.
Emelkedő jegyzésárak, nagyobb adóelvonás
A Mol-részvényekre pozitív hatása volt az iráni konfliktus fellángolása miatt emelkedő olajáraknak is, hiszen a Mol által kitermelt olaj így magasabb árfolyamon vált értékesíthetővé. A hónap elején még 70 dollár volt a Brent jegyzésára hordónként, jelenleg viszont 85.
A geopolitikai helyzet élesedése a dollár erősödését is elhozta, ami szintén kedvező hatású, a kibányászott energiahordozók dollárban történő értékesítése nagyobb árbevételt jelent forintban.
Negatív viszont a kedden elfogadott törvénymódosítás a kőolajtermékekre kivetett extraprofitadóról. Eddig a Brent és az Urals nyersolaj árkülönbözetére – 5 dolláros szint felett – 95 százalékos adókulcs vonatkozott.
A hazai finomítóját a Mol főként orosz Urals nyersolajjal látja el, aminek beszerzési ára 2022 óta olykor lényegesen alacsonyabb a benchmarknak számító Brentnél. Utóbbi azért fontos, mert a Mol nem a beszerzési árai alapján állapítja meg a nagykereskedelmi árat (amennyiért a kúthálózatoknak üzemanyagot ad el), hanem a finomított üzemanyagok nemzetközi jegyzésárát veszi figyelembe, azt, hogy a mediterrán térségben milyen áron kereskednek egy tonna gázolajjal vagy benzinnel: ezek a jegyzésárak hosszabb távon és trendjeiben nagyon szorosan lekövetik a Brent nyersolaj árát, bár a napi ármozgásokban gyakran elválnak egymástól.
A módosított extraprofitadó-szabály szerint már a 2-5 dolláros Urals-Brent árkülönbözet után is adóznia kell a Molnak, 50 százalékos kulccsal. Az 5 dollár feletti részre marad a 95 százalékos elvonás. Jelen állás szerint jövő év végéig marad ez az adófizetési kötelezettség. A szaktárca szerint idén 6,2 milliárd forint, jövőre pedig 15 milliárd forint többletbevételt jelent a módosítás a költségvetés oldaláról.
