Az előzetes várakozások szerint az amerikai jegybank szerdán változatlanul hagyja az alapkamatot, Jerome Powell elnök sajtótájékoztatóját azonban a szokásos módon érdemes lesz figyelemmel kísérni.
Ha másért nem, hát azért, mert Powell az elmúlt hónapban szépen kapta az ívet a kamatok csökkentésére teljesen ráfeszülő Donald Trump amerikai elnöktől, majd – látva a részvénypiacok megingását – részéről jött a visszakozás és annak hangoztatása, hogy valójában sosem tervezte leváltani a Fed elnökét.
A határidős kamatpiacok most 75 bázispontos kamatcsökkentést áraznak idénre, az első vágás júliusban esélyes. Arról nincs igazán vita, hogy a kamatfolyosó most még a 4,25-4,5 százalékos sávban marad.
Kedden megjelent a CNBC felmérése is, amelynek válaszadói 65 százaléka szerint a Fed kamatvágással fog reagálni idén arra, ha a vámok miatt lassul a gazdasági növekedés, gyengül a munkaerőpiac és egyes árucikkek ára emelkedik, vagyis lényegében stagfláció következne be. A megkérdezettek körében a januári 22 helyett már 53 százalék véli úgy, hogy az amerikai gazdaság recesszióba csúszik 2025-ben, ilyen nagymértékű szemléletváltásra nem volt példa 2022 óta.
A helyzet továbbra is az, hogy a Fed két mandátuma (az árak stabilan tartása és az egészséges munkaerőpiac fenntartása) szembe kerülhet egymással, mivel Donald Trump kereskedelmi háborúja erősen megrendíti az üzleti élet, a fogyasztók és a befektetők bizalmát, egyszóval ebből egy csomó olyan dolog következik, ami recessziót okozhat, egyebek mellett csökken a munkaerő felvételi kedv, valamint visszaesik a fogyasztás. Ugyanakkor a vámok bevezetése számos importált árucikk árát megemeli, ami viszont inflációs nyomást okoz és egyben fejtörést a Fednek, hogy melyik ujjába harapjon.
A Fed inflációs célja 2 százalék, emellett pedig 4,2 százalékos munkanélküliségi rátát tekinti a teljes foglalkoztatottsági szintnek.
Trump oldaláról ugyanakkor messze nem múlt el a presszió, vagyis a kamatcsökkentés erőltetése. Mint arra egy volt Fed tisztségviselő rámutatott, bárhogyan is kommunikál szerdán az elnök, a piac azt politikai üzenetként fogja értelmezni. Ha a hangnem és a mondanivaló nem változik érdemeben a legutóbbi ülés után elhangzottakhoz képest, akkor a szalagcímek arról szólhatnak, hogy a Fed figyelmen kívül hagyta az elnököt, máskülönben pedig arról, hogy a Fed meghajolt Trump előtt.
Az Erste előzetese pedig arra mutatott rá, ha a vámpolitika hatástalan, akkor a dollár lehet az, amelyen keresztül kialakulhat a külkereskedelmi egyensúly. Ezért alapvetően dollárgyengítő politika várható az Egyesült Államoktól, a Trump kormányzat a Fed-et is ebbe az irányba szeretné terelni.
Egy nappal a Fed nyíltpiaci bizottságának ülése előtt elég idegesek a piacok. A keddi kereskedésben a tőzsdeindexek egy százalék feletti mínuszokból kapaszkodnak fölfelé. A dollár gyengül, de nincs egyértelmű trend, az euróval szemben az oldalazás jellemző május elejétől. A kötvénypiac viszont nem néz ki jól, április 30-án még 4,16 százalékon állt a 10 éves kötvény referenciahozama, azóta viszont felszaladt 4,35 százalékra.
