A külföldi befektetők (forint) állampapír állománya 4670 milliárd volt 2024 végén, 795 milliárddal kevesebb, mint egy hónappal korábban – derül ki a központi költségvetés adósságának alakulásáról szóló dokumentumból, amit szerdán publikált az Államadósság Kezelő Központ. Ez elég fontos adat, ugyanis befolyással van az euró-forint árfolyamra. Az érték sokáig 5000 milliárd forint környékén mozgott, majd amikor az infláció berobbanásával 2022 őszén a hozamok is nagymértékben emelkedtek (a 10-éves hozam teteje 10,9 százalék volt), akkor a külföldi befektetők forintkötvény állománya felszökött 7500 milliárd forint fölé.
Ez mintegy másfél évig így is maradt, aztán a hozamok csökkenésével (kötvények árfolyam emelkedésével) 2024 év közepén megindult a kiáramlás. Az elmúlt valamivel több mint fél év során 2500 milliárd forintnyi külföldi állampapír befektetés, azaz cirka 6-6,5 milliárd euró távozott az országból – írta az Erste Marketen Miró József vezető stratéga.
Mindeközben a 390 körüli értékről 410-415 forint környékére gyengült a forint. Ebben valószínűleg a fent leírt kiáramlás is szerepet játszott, időben legalábbis látványos az egybeesés. Ugyanakkor a 2024 végi jelentős állomány mozgások nagyobb árfolyammozgást már nem okoztak. Az Erste vezető elemzője hozzátette, azzal, hogy a külföldiek magyar állampapír állománya visszatért a hozamugrás előtti szintre,
innen nyomásnak elvileg már nem kellene érkeznie, a kiáramlás nagyobb valószínűséggel megállhat.
A makroszámokat is lerontja a gyenge forint
Havi szinten közel 100 milliárd forinttal rontotta az elmúlt egy évben a forint árfolyamgyengülése a magyar államadósság statisztikáit.
A nem túl szívderítő számok így festenek: a 2023 végi 382,78 forintos euróárfolyam 2024 december végére 410 forintra nőtt, ami 1 112,5 milliárd forinttal növelte a magyar állam devizaadósságának forintban kimutatott értékét. Ennek igazán akkor lenne jelentősége, ha a magyar devizakötvény lejáratokat nem sikerülne devizában refinanszírozni, hanem azt forintban kellene megtenni, ami gyengülő árfolyam mellett egyre nagyobb adósságot eredményezne. Szerencsére, ha nem is olcsón, de a magyar állam képes bevonni devizaforrást a piacról.
Közel a 30 százalék, e fölé semmiképp nem akar menni az állam
Egyébként maga a devizaadósság is nőtt tavaly: 2879,5 milliárd forinttal 16 557,8 milliárd forintra. A devizaadósság részaránya pedig egy év alatt 26,9-ről 29,8 százalékra emelkedett. A növekedésben a legnagyobb szerepet az egy évvel ezelőtti nemzetközi kötvénykibocsátások játszottak szerepet, a január eleji 2,5 milliárd dollárt 1,5 milliárd euró forrásbevonás követte, majd szeptemberben jött közel 100 milliárd forintnyi jen kötvény kibocsátás, illetve projekthitelek lehívása: 1 milliárd euró és 0,5 milliárd dollár értékben.
A devizaadósság növekedésével a forint állomány aránya a teljes adósságon belül 72,5-ről 69,8 százalékra csökkent. 2024 végén 37 823 milliárdnyi forint állampapír volt a befektetőknél, ilyen megoszlásban:
- magyar államkötvény 24 106 milliárd
- diszkont kincstárjegy 2454 milliárd
- lakossági állampapír 11 263 milliárd forint
A PMÁP helyét fokozatosan vette át a Fix Magyar Állampapír
Utóbbi állomány egy év alatt 1185,7 milliárd forinttal nőtt. A különféle lakossági papírokra azonban átalakult a kereslet. A Prémium Magyar Állampapír 2024-ben fokozatosan elvesztette vonzerejét, így 32 milliárddal 6 961 milliárdra esett vissza a kint lévő állomány. De úgy tűnik, hogy az egy éve bevezetett Fix Magyar Állampapírok átveszik a PMÁP szerepét, így az év végére 1017 milliárdra felkúszó állomány sem tekinthető meglepetésnek.
