Egy zsák pénzt elköltöttek magyar állampapírokra a lakossági megtakarítók az év végéhez közeledve. A Magyar Nemzeti Bank a novemberi adatokat publikálta a héten, amely szerint már 13 951 milliárd forintra nőtt a háztartások hazai állampapír állománya, ami jókora, 260 milliárd forintos ugrás egy hónap alatt.
Szinte a teljes növekedést a tranzakciók pozitív egyenlege hozta (250 milliárd forint), amihez 10 milliárddal járult hozzá a (piaci) kötvények havi árfolyam-emelkedése. Hasonlóan erős hónap, amikor ilyen volumenben vásároltak a magánbefektetők, májusban volt, akkor 243 milliárddal vettek több állampapír, mint amennyit eladtak.
Azok után, hogy októberben egy csomó állampapírt eladtak, novemberben újra vásároltak a hazai bankok is: csak a tranzakciók alapján 248 milliárd forinttal nőtt a náluk lévő állomány. A pénzintézeteknek továbbra is érdemes állampapírokat tartaniuk, hiszen az állomány növekedésének függvényében tudják csökkenteni az extraprofitadó fizetési kötelezettségüket.
A novemberi nagybevásárlással ismét 11 ezermilliárd forint fölé hízott a bankok állampapír állománya.
A külföldi befektetőknél érdekesen alakult a helyzet: ahogy Donald Trump megválasztásának hírére megindult a tőke Amerika felé (a magasabb dollárhozamok miatt), úgy csökkent novemberben a külföldi intézményi befektetők által birtokolt magyar állampapírok mennyisége, az eladások és a vételek egyenlege mínusz 323 milliárd forint volt. De mégis nőtt a náluk lévő magyar állampapírok piaci értéke (hiába volt a nagyarányú tőkekivonás), aminek oka az, hogy a portfóliójukban megtartott kötvények több mint 470 milliárd forinttal felértékelődtek: novemberben a 10-éves magyar referenciakötvény hozama 6,9 százalékról leesett 6,4 százalékra, vagyis egy hónap alatt 5 százalékkal nőtt a kötvények piaci értéke (árfolyama).
A forint jelentős árfolyamgyengülése miatt tavaly szépen nőtt a lakossági kereslet az eurós magyar lakossági állampapírok iránt. November végén ezekből 646 milliárd forintnyi volt a hazai magánbefektetőknél, a vételi kedv azonban már nem volt erős.
November végén az alábbi volt a magyar állampapírok megoszlása a legnagyobb tulajdonosok közt:
- magyarországi bankok: 11 159 milliárd forint
- biztosítók, nyugdíjpénztárak: 2536 milliárd forint
- lakosság: 13 951 milliárd forint
- külföldi befektetők: 15 830 milliárd forint
Annak ellenére, hogy a lakossági megtakarítók egy csomó pénzt elköltöttek új állampapírokra, maradt pénzük befektetési jegyekre is, 105 milliárd forint volt a tranzakcióik egyenlege novemberben. Ráadásul ennél is nagyobbat nőtt a befektetési jegyek értéke (részben a fent említett kötvény-hozamesés miatt), összesen 133 milliárd forint felértékelődésnek örülhettek, akik befektetési alapokban tartják a pénzüket. Együtt a kettőnek az lett az eredménye, hogy kerek 11 ezermilliárd forintra nőtt a magánbefektetők által tartott befektetési jegyek összértéke. Novemberben a lakosság mellett a biztosítók és a nyugdíjpénztárak voltak aktívak, ők 66 milliárd forint nettó vásárlással zárták a hónapot.
A hazai részvénypiacon a lakossági befektetők egy része profitot realizálhatott novemberben, tökéletesen ráérezve a december első hetében a BÉT-re is megérkező negatív korrekcióra. Túl nagy kitárazás azért nem történt, 44 milliárd forinttal csökkentették a magánbefektetők a részvényesi kitettségüket. A kitartók novemberben még örülhettek, hiszen egy hónap alatt 124 milliárd forinttal nőtt a lakossági kézben lévő BÉT-papírok értéke.
A magyar tőzsdei részvények tulajdonosi megoszlása így nézett ki a hónap végén:
- lakosság: 1877 milliárd forint
- külföldi intézmények: 6489 milliárd forint
