Az autós társadalmat hetekig izgalomban tartó Lukoil üggyel kapcsolatban sokáig furcsa mellékszál volt, hogy a történet legfőbb érintettje, a Mol nem szólalt meg. Most viszont kivételt tett a cég, egy elemzői háttérbeszélgetésen beszéltek az olajellátással és különadókkal kapcsolatos kihívásokról. Az ott elhangzottakról az Erste Marketen jelent meg egy összefoglaló.
Mint kiderült, végül szerencséje volt a Molnak: a Lukoil szankcionálása miatt júliusban ugyan némileg kevesebb olaj érkezett Oroszország felől, viszont ez pont egybeesett a Pozsonyi Finomító (amely a Mol leányvállalatáé, a Slovnafté) karbantartása miatti leállásával.
Lényeg, hogy ma már ismét a sztenderd mennyiséget kapja a Mol csoport orosz nyersolajból,
ami havi szinten 900 ezer tonna.
A Lukoiltól a múlt hónapban nem vásárolt a magyar vállalat és augusztusban sem fog, de a szükséges mennyiséget más orosz termelők biztosítják számára. Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője szerint ez alapján már világos, az ügy csak politika, nem sok köze volt az olajszakmai kérdésekhez.
Az elemzői konferencián az is elhangzott, hogy a Mol 2026 végére jut el oda, hogy leváljon az orosz naftáról és a nagy finomítóit elláthassa a tenger felől. A beruházás 500 millió dollárt emészt fel, amit saját forrásból fizetnek, nem kapnak sem uniós, sem magyar költségvetési hozzájárulást.
Ráadásul idén a Mol különadó címen befizet 360 millió dollár különadót, ez már az újrakalkulált adat a legutolsó módosítás után, vagyis az Ural és a Brent árkülönbözetéből csak 5 dollár lehet a Mol marzsa hordónként, a többit elvonják különadó formájában.
Mindez azért fontos, mert a Mol uráli keveréket vásárol, ebből állít elő készterméket, azt viszont a Brent olaj mozgását lekövető meditárran jegyzésárakhoz igazítva értékesíti. De itt hiányzik egy információ, nem tudni, mennyiért vásárol a Mol az oroszoktól, mert az orosz-ukrán háború óta nincs hivatalos Urals napi jegyzésár.
Külön pech a Mol és a befektetői szempontjából, hogy állítólag jövőre magasabb lehet a Molt sújtó bányajáradék, valamint a hazai árbevételre kivetett különadó mértéke 1 százalékról visszaállhat 2,8 százalékra. E két utóbbi tétel becslések szerint 500-600 millió dollár adótételt jelent.
A finomítók átállítását viszont nem lehet megúszni, túl sok a kockázat:
- a vezetékes szállítást az orosz és az ukrán fél is lekapcsolhatja
- az EU is megköveteli a leválást az orosz energiahordozókról, 2027-re
- a vezeték háborús övezeten halad át
A Mol menedzsment egyébként úgy véli, hogy a kettő együtt már sok: jelentős beruházások várnak az olajvállalatra (saját tőkéből) és ebben az időszakban különadók rontják a vállalat jövedelmezőségét.
