Szerda reggel és délelőtt vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben. A reggeli órákban kritikus szintre csökkent a nemzeti valuta értéke a dollárral és az euróval szemben is, a késő délelőtti órákra azonban valamelyest magára talált és erősödést mutatott.
8 óra tájékán az euró a 395 forintos szint felé is benézett, míg a dollárt múlt év októbere óta nem látott magasságokban, 372 forinton jegyezték a devizapiacon.
Ebédidőhöz közeledve mindenesetre összeszedte magát a magyar fizetőeszköz, és rövid ideig 393 forint alá gyengítette az eurót, cikkünk írásakor kicsivel efölött zajlik a kereskedés.
Hetek óta gyengül a forint
A hazai valuta gyengülését elsősorban a makrogazdasági körülmények romlásával lehet magyarázni. Az Irán által Izrael ellen indított hétvégi csapások hatására bizonytalanabbá váló geopolitikai helyzet sem segíti a kisebb nemzeti valuták árfolyamát a főbb devizákkal szemben, ám a legnagyobb aggodalmat az Egyesült Államok, egészen pontosan annak inflációs helyzete kelti.
Az amerikai jegybank, a FED kamatpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságok alapvetően meghatározzák a tőke– és pénzpiaci mozgásokat. Míg 2024 elején 6 kamatvágással számolt a piac, ezek a várakozások az utóbbi hónapokban jelentősen mérséklődtek. Néhány héttel ezelőtt még a Jerome Powell vezette FED is három, egyenként 25 bázispont mértékű kamatcsökkenésről beszélt, az elmúlt hetekben megjelenő kedvezőtlen inflációs adatok hatására azonban a piac ennél kevesebbre, inkább egy, vagy két vágásra számít. Sőt, a Wall Streeten akadnak olyan elemzők is, akik szerint idén egyáltalán nem is fog kamatot csökkenteni a FED.
A magas amerikai kamatok pedig jellemzően a részvények árfolyamát csökkentik, a kötvények hozamát emelik, a dollárt pedig felértékelik. Az USA államkötvényeinek hozama év eleje óta trendszerűen emelkedik, a 10 éves lejáratú állampapírok 4,7 százalék, míg a kétéves papírok 5 százalék körüli hozammal rendelkeznek.
Powell tovább rontott a hangulaton
A FED vezetője a napokban szólalt meg a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban – írta a CNBC. Véleménye szerint 2024–ben eddig nem történt előrelépés az infláció leküzdése terén, amely Amerikában az elmúlt hónapokban eléggé megmakacsolta magát, és egyelőre messze jár a FED által kitűzött 2 százalékos céltól.
Powell megerősítette korábbi kijelentéseit, miszerint addig nem kezdik meg a kamatcsökkentési periódust, amíg az infláció nem kerül közelebb a kitűzött célhoz. A kamatszinteket a FED 2023 júliusa óta változatlanul 5,25 és 5,5 százalék közötti sávban tartja, ami az elmúlt 20 év legmagasabbja.
Ráadásul ebben az időszakban a jó hírek a rosszak: az amerikai GDP adatok szilárd gazdasági növekedést mutatnak, ráadásul a munkaerőpiacon sem mutatkozik jelentős visszaesés. Amíg pedig ilyen jók a gazdasági mutatók, addig a FED–nek nincs oka az alapkamat csökkentésére.
Mégis van remény
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke kedden azt nyilatkozta, hogy a közeljövőben készen állnak a kamatok csökkentésére. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követik a gazdasági mutatókat, illetve az olaj világpiaci árát is, és rosszabbodó körülmények esetén meg fogják kezdeni a kamatvágást.
Az EKB korábbi megszólalói júniusra lengették be az első kamatvágást, így ha az eurozóna inflációs adatai mérséklődnek az elkövetkezendő hónapokban, hamarosan megkezdődhet az enyhítés. A csökkenő kamatok pedig gyengíthetik az eurót más fizetőeszközökkel, így a forinttal szemben is.
Az MNB is ráléphet a fékre
Hazánkban már megkezdődött a kamatcsökkentési periódus, ám ennek mértéke az elemzők szerint a következő időszakban lassulni fog. Bár az év eleji magyar inflációs adatok bizakodásra adtak okot, az év második felére a jelenleginél magasabb számokat prognosztizálnak a Nemzeti Banknál, így a jelenlegi 75 bázispontos kamatcsökkentés mértéke is lassulni fog, ez pedig szintén pozitívan hathat a forint árfolyamára.
