2022-ben a nehéz gazdasági helyzet ellenére a kisbefektetők közel 1700 milliárd forintot helyeztek el értékpapírokban.
A háztartások értékpapír-állománya így az év végére 17481,3 milliárd forintos történelmi csúcsot is elért.
Ugyanakkor nem minden kibocsátó lehet boldog. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) gyenge értékesítési adatokkal zárta az évet:
- 2022-ben náluk alig 40 milliárd forintot helyeztek el, ami a hazai értékpapír-állomány mindössze 2,4 százalék teszi ki;
- a magas inflációra nem reagált időben az ÁKK, ugyanis az inflációkövető állampapír (PMÁP) csak a 2021-es áremelkedéshez igazodott.
A katasztrofális nyári hónapok után, az utolsó negyedévben emeltek kamatot, aminek köszönhetően sikerült nagyjából az előző évhez azonos értékben eladni a különböző állampapírokból.
A bankok közben sikeresen gyűjtötték a pénzt
A hitelintézetek kötvényeit és részvényeit egyaránt nagyon jól vitték. Az MNB adatai szerint csaknem 400 milliárd forint került a bankokhoz. Szinte a teljes összeg az OTP-papírokba kerülhetett – írja közleményében a Bank360.hu.
Az év végén a háztartások nem egészen 1200 milliárd forintot tartottak hazai részvényekben, ennek több mint a fele bankpapír volt. A lakosság árfolyam-vesztesége összességében körülbelül 160 milliárd forint volt, de sokan nyerhettek is az ügyletekkel.
Az adózással ráfizethet a lakosság
A lakosság tavaly az állampapírok helyett más értékpapírokat választott, mert nagyobb hozamot reméltek, az adózásra azonban sokan nem gondoltak, ugyanis bár a 2019 júniusától kibocsátott állampapírok kamatadómentesek, minden más befektetés után 15 százalékos adót kell fizetni.
A kamatadó csak akkor kerülhető el, amennyiben a megtakarítást tartós befektetési számlán (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) helyezi el a befektető. Ennek a népszerűsége azonban nem növekedett az értékpapírokkal arányosan.
