Japán fenntartotta a monetáris lazítást és a hozamgörbe szabályozását, dacolva a nyomással, hogy kövesse a szigorítás irányába mutató globális trendet. A jen süllyedt, de az állampapírok csökkentették a veszteségeket, mivel a döntés eloszlatta a kötvénypiacokat sújtó bizonytalanság egy részét – számolt be a Bloomberg.
A pénteken véget ért kétnapos politikai ülésen a BOJ 8-1 arányban fenntartotta a rövid távú kamatlábakra vonatkozó -0,1 százalékos célját és a 10 éves hozam 0 százalék körüli irányítására tett ígéretét. A döntés nem lepte meg a piacokat, általános várakozás volt, hogy nem kezdenek szigorításba, de a BOJ álláspontja még inkább ellentétben áll a többi nagy központi bankkal, amelyek agresszívan szigorítják a politikát a gyorsuló infláció megfékezése érdekében – írja elemzésében a Reuters.
A japán 10 éves kötvényhozam a Bank of Japan által meghatározott 0,25 százalékos felső határ alá csökkent, miután korábban elérte a 0,265 százalékot, ami 2016 óta a legmagasabb értéket jelenti. Továbbra is fennállnak a kétségek a központi bank irányvonalának fenntarthatóságával kapcsolatban.
A monetáris tanács ritka utalást tett a devizakockázatokra, a jen 24 éve leggyengébb szintje körül tanyázik a dollárral szemben: a dollár a 2020 óta legsúlyosabb kétnapos eséséből fordult erősödésre.
A piacok egy olyan hetet zárnak, amelyet kamatemelések, köztük a Federal Reserve 1994 óta legnagyobb lépése, a svájci nemzeti bank sokkoló emelése jellemezte, de a briteknél is emeltek a kamaton. Utóbbi felpörgette a frankot, míg előbbi a brit hitelfelvételi költségek további emelkedéséhez vezetett. Csütörtökön az egyhetes betéti tenderen kamatemeléssel reagált az MNB is.
A kamatemelések elszívják a likviditást a piacokról, ami számos eszköz esetében veszteségeket okoz. A globális részvények az egyik legrosszabb hetükkel néznek szembe a 2020-as világjárvány okozta turbulencia óta.
