Megfogta az olaj árának emelkedését, hogy az USA-val az élen számos jelentős gazdasággal rendelkező ország olajtartaléka egy részének felszabadításáról döntött - derül ki a Bloomberg tudósításából. Az észak-amerikai WTI hordójáért New Yorkban valamivel több mint 78 dollárt kellett adni, miután kedden 2,3 százalékkal nőtt az ár, a Brent jegyzése Londonban 82 dollár/hordó felett tanyázott az egy nappal korábbi 3,3 százalékos drágulás után.
Az Egyesült Államok összesen 50 millió hordó olajat enged ki fokozatosan a piacra tartalékaiból, bár ennek egy részét a vevőknek vissza kell tárolniuk. A tejes mennyiségből 18 millió hordónak csak előrehozzák a tervezett értékesítését, Fehér Ház-i források szerint ezt már december második felében elkezdik. Az amerikai bejelentéssel egyidejűleg India ötmillió, Kína - becslések szerint 7-15 millió, Japán 4,2 millió, Dél-Korea 3,5 millió hordót, az Egyesült Királyság az utóbbinál valamivel kevesebbet dobhat piacra saját tartalékaiból. A szakértők többet vártak.
A stratégiai tartalékok megcsapolásával az ebben részt vevő országok csak csökkentik azt a készletüket, amire egy igazán nagy válságban szükségük volna - véli Neil Beveridge, a Sanford C. Bernstein tanácsadó cég elemzője. Szerinte ezzel hosszabb távon csak rontanak a piaci helyzeten, mert elhasználják a puskaporukat, mielőtt igazán szükségük lenne a lövésre.
A piac figyelme most az OPEC+ országokra, azaz az olajkartellre és a vele együtt döntő nagy olajtermelő országokra irányul, amelyeket Joe Biden, az USA elnöke noszogatott, hogy növeljék az olajpiaci kínálatot a magas árak letörése érdekében. A tartalékokról szóló döntések előtt az OPEC+ azt kommunikálta, hogy semmi szükség nem volt erre a lépésre. Lehet, hogy december eleji értekezletükön a kitermelés növeléséről döntenek. Vivek Dher ausztrál bánya- és energiaipari szakértő szerint a következő hónapokban mindezen nélkül is kínálati felesleg alakulhat ki az olaj világpiacán.
