BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sosem áll le a pénzpumpa?

Christine Lagarde EKB elnök egy hétvégi interjúban váratlanul bejelentette, hogy a jegybank hamarosan komoly döntéseket hoz majd az eurózóna helyreállítását segítő programjával kapcsolatban. Így várhatóan annak kifutását követően is marad a laza monetáris politika, az infláció felett is hajlandóak egyelőre szemet hunyni, mert csak átmenetinek tartják.

2021. július 12. hétfő, 11:08

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Európai Központi Bank 10 napon belül új iránymutatást készül kiadni az eurózóna gazdaságának helyreállítását célzó élénkítő programjával kapcsolatban. Ezek várhatóan olyan intézkedésekről szólnak majd, amelyet az EKB a most futó rendkívüli kötvényvásárlási programjainak kifutását követően alkalmaz majd - mondta Christine Lagarde a Bloomberg TV-nek adott hétvégi interjújában.

Az EKB monetáris döntéshozó testületének eddig a befektetők által elég unalmasnak várt július 22-i ülése a jelek szerint mégiscsak izgalmas dolgok történhetnek, Lagarde elmondása szerint érdekes változásokról hoznak majd döntést. Az EKB egyébként nemrég már amúgy is finomhangolta politikáját, a napokban jelentették be, hogy inflációs céljukat 2 százalékra emelték azzal a kikötéssel, hogy azt is engednék, a pénzromlás üteme átmenetileg meghaladja ezt a szintet.

A következő ülés fontos lesz. Lagarde szerint a banknak demonstrálnia kell: kitartóan ragaszkodik korábban megfogalmazott céljaihoz, ezért a korábbi iránymutatásaikat szinte biztos, hogy felülvizsgálják majd. A Bloomberg kommentárja szerint a piac az EKB a múlt héten túlságosan is hamar hozott döntést stratégiájának felülvizsgálatáról, s a piacon komoly spekulációk indultak azzal kapcsolatban, miként reagál majd a jegybank a gazdasági növekedés beindulására. Fontos változás volt, hogy a monetáris politika alakításakor ezentúl figyelembe veszik annak hatásait a klímaváltozásra, illetve a lakhatási költségek fokozottabb figyelembevételének szándéka is.

Mi lesz a programmal? 

Lagarde arra számít, hogy a jelenlegi 1,85 billió eurós kötvényvásárlási program legalább 2022 márciusáig fut majd, s ezután az fokozatosan átalakulhat majd a támogatás egy másik formába., anélkül, hogy felszámolnák azt. Egyelőre nem volt hajlandó arról, beszélni, hogy mikor kellene visszavonni a rendkívüli programot. Ennek oka, hogy csak nagyon óvatosan tud optimista lenni a gazdasági fellendüléssel kapcsolatban, a koronavírus delta variánsának gyors terjedése komoly fenyegetést jelent a normális élethez való visszatérésekre tett erőfeszítésekre. Az infláció megugrását ő is átmenetinek látja, amivel nincs egyedül. A világ gyakorlatilag összes vezető jegybankára ezt igyekszik sulykolni, nehogy az elszaladó inflációs várakozások miatt legyenek kénytelenek idő előtt kamatot emelni.

Rugalmasnak kell maradnunk és nem kelthetünk olyan várakozásokat, amelyek szerint a monetáris stimulus visszavonása már a következő hetekben, esetleg hónapokban várható - mondta a jegybankelnök.

Az EKB hozzáállása ugyanakkor némileg különbözik a többi nagy jegybankétól. Az amerikai Fed legutóbbi ülését követően napvilágot látott információk szerint ott már komoly vita folyik a rendkívüli monetáris ösztönzőprogramok leállításáról, sőt, már az első kamatemelések időpontjára is érkeztek utalások. A Bank of Englandtól is azt várja a piac, hogy már jövőre megkezdi a kamatemelést. Az EKB hangvétele ehhez képest sokkal lazábbnak tűnik. Igaz, az elmúlt napokban már érkeztek hírek arról, hogy a Fedben is vannak olyanok, akik komolyabban elkezdtek aggódni a delta variáns globális terjedése és annak gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt.

Az EKB 25 tagú kormányzótanácsa júniusban arról állapodott meg, hogy rendkívüli kötvényvásárlási programjukat emelt szinten futtatják még ebben a negyedévben. Igaz, voltak olyan tanácstagok, akik szerint nem várható annak március utáni folytatása. Lagarde szerint most a legsürgetőbb feladatok egyike az, hogy felülvizsgálják különböző programjaikat, amelyek még a régi iránymutatás alapján lettek hangolva, azaz a 2 százalék alatti inflációs cél elérését célozták.

A klímacélokkal kapcsolatban elmondta, szerinte fontos lenne, hogy az országok vezetői megállapodjanak széndioxid kibocsátás egységes árazásáról. Az EKB a maga részéről annyiban tudja segíteni a klímacélok elérését, hogy több zöld kötvényt vásárol, amennyiben azokból megfelelő mennyiségű kerül kibocsátásra. Ugyanakkor nem érzi azt, hogy az EKB-nak az államkötvények vásárlása és tartása során is mérlegelnie kellene a klímacélokat.

Lovas-Romváry András
Lovas-Romváry András

Ez is érdekelhet