Hamarosan feloldhatja a banki osztalékfizetésekre bevezetett korlátozásokat az Európai Központi Bank. Ezt nyilatkozta a Reuters szerint a jegybank alelnöke, Luis de Guindos egy spanyolországi pénzügyi rendezvényen. A hírnek eléggé megörültek a befektetők, a banki részvények a délelőtti kereskedés során emelkedésnek indultak. A Stoxx Europe 600-as index banki alindexe, amely 39 európai nagybank árfolyamát követi, csütörtökön 1,13 százalékot erősödött. A korábbi várakozásokban még az szerepelt, hogy a kedvező döntésre egészen szeptember végéig várni kell, a Reuters szerint azonban már az ECB július 23-i ülésén megtörténhet a várva várt tilalom feloldás. A bank osztalékokra kirótt korlátozások eltörlését de Guindos szerint az eurozóna erős gazdasági fellendülése teszi lehetővé.
A Stoxx 600 Europe Bank index tavaly szeptemberi mélypontja óta 70 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, igaz, így is elmarad mintegy 5-10 százalékkal a Covid-19-es világjárványt megelőzően elért csúcsától. Az indexben szereplő 39 részvényből 11-nek legalább duplázódott az árfolyama, köztük olyan nagy nevekkel, mint a Société Générale, a Banco Santander vagy a Natwest Group.
A Bloomberg szerint az elmúlt évtizedben meglehetősen lemaradóként viselkedő európai bankszektor számára most megváltozhat a helyzet és lehet még tartalék benne. Ennek elsődleges okaként a megkérdezett elemzők a feléledő inflációt és az emelkedő kötvényhozamokat, valamint az erős gazdasági fellendülést jelölték meg. Az emelkedő hozamkörnyezetben ugyanis a bankok elvileg könnyebben tudnak profitot termeli, mint a jelenlegi záró vagy negatív kamatok mellett, az erősödő gazdaság pedig biztosíthatja ehhez a megfelelő hátteret.
Az eurózónás bankok eredményei sem voltak rosszak az első negyedévben, azok átlagosan mintegy 40 százalékkal voltak magasabbak az elemzői várakozásoknál.
Kitartott a pezsgés
A Goldman Sachs elemzői szerint az idei első negyedéves jelentési szezon volt hosszú idő óta a legkonstruktívabbnak tekinthető a szektorban. A bankoknak végre nem kellett elképesztő összegeket tartalékolniuk a kihelyezett hiteleik után, s jó néhány közülük elkezdett felszabadítani a korábban lekötött tartalékokból is. Kitartott a pezsgés a befektetési bankok piacán is, s az olyan bankok, akik vagyonkezelő és alapkezelő üzletággal rendelkeznek, a részvények és más befektetési termékek zárnyalásának örülhettek.
Ha tényleg eltörölnék a banki osztalékokra az EKB által korábban bevezetett korlátozásokat, akkor arra lehet számítani, akkor 5-6 százalékos osztalékhozamra is lehetne számítani a szektorban - mondta Cristina Benito, a Mapfre AM szakértője a hírügynökségnek.
Más is van ami segítheti a szektort, ez pedig a felvásárlások, vagy legalábbis az erre való spekuláció. Az Egyesült Államokhoz képest az eurozóna bankszektora elképesztőn tagolt, s sokszor ezt szokás megnevezni annak alacsonyabb jövedelmezőségének okaként.
A folyamatot Magyarországon nem kell bemutatni, hiszen a régió bankpiaca meglehetősen mozgalmas ebből a szempontból, elég ha csak az OTP elmúlt évekbeli akvizícióira gondolunk. Az olasz Intesa Sanpaolo tavaly az évtized felvásárlását hajtotta végre a rivális UBI Banca megvételével, eközben a spanyol CaixaBank és a Bankia SA szintén egyesültek.
Persze vannak, akik szerint nem árt óvatosnak lenni a szektor szereplőivel. Az elmúlt évtizedben az európai bankrészvények emelkedési periódusait rendszerint hasonló visszaesések követték, jórészt a kedvezőtlen működési környezet, vagy éppen rosszul sikerült tranzakciók által okozott veszteségek miatt. Ezúttal az adhat aggodalomra okot, hogy valóban alacsony szinten tud e maradni a nem teljesítő hitelek aránya, akkor is, amikor kifutnak a járvány miatt létrehozott állami mentőcsomagok, miközben a szektor képviselőinek egyre keményebb versennyel kell szembesülniük a fintech cégek oldaláról.
