Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben felfüggesztette az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az indoklás szerint a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A jegybank határozatában a befektetők számára lényeges információ közlését hiányolta, vagyis az indoklást, hogy miért lépett vissza a könyvvizsgáló.
Az MNB viszont pontosan tudta, miről van szó, szabálytalanság észlelésekor a könyvvizsgálónak a felügyelő szervezetet tájékoztatnia kell - írja a 24.hu. A jegybankot ráadásul nem csak a könyvvizsgáló felmondása aggasztja, közleménye szerint átfogó vizsgálatot folytat, és már feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. Hogy milyen gyanú miatt, arra a cikk megírásáig nem küldött választ a nemzeti bank, de a lap úgy értesült, ez nem a konkrét könyvvizsgálói esethez kapcsolódik.
Hatalmas közbeszerzési biznisz
A cég könyvvizsgálója a debreceni székhelyű REPORT & AUDIT Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft., közelebbről Gyapjas István, aki 2016 óta végezte a könyvvizsgálatot, aki titoktartási nyilatkozatra hivatkozott, így nem volt hajlandó konkrétumot elárulni a szerződésfelmondás okáról. Pedig izgalmas cégről és időszakról van szó, mivel a tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.
Ez alaposan megdobta a kis cég forgalmát: 2019-ben mindössze 2,8 milliárd volt az árbevétele, 2020-ban a harmadik negyedévben már 11 milliárd felett tartott. A végeredményt nem ismert, mivel az éves beszámolót a könyvvizsgáló nem hagyta jóvá. Az OTT-One azonban jegybank határozatának egyik felét már teljesítette, közzétette, miért mondott fel a könyvvizsgáló: csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért. A könyvvizsgáló szerint a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet. A szakember illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztésről is ír véleményében.
Az OTT-One nem ért egyet könyvvizsgálóval, szerintük jogellenes a visszalépése, hiszen folyamatosan egyeztettek, magyarázatot adtak a felmerülő kérdésekre, és az igényelt dokumentumokat is rendelkezésére bocsátották. Ezért nem fogadták el elsőre a könyvvizsgáló visszalépését, de miután hiába szólították fel a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére, rendkívüli felmondással megszüntették a könyvvizsgálóval fennálló jogviszonyt, mégpedig súlyos szerződésszegés miatt – derül ki a céges közlésből. A történetet ezzel nem tekintik lezártnak, bejelentést tettek a Pénzügyminisztérium illetékes osztályánál és jogi lépéseket helyeztek kilátásba a visszalépésével összefüggő károk megtérítése érdekében.
Lélegeztetőgépek, maszkok meg mindenféle egzotikus biznisz
Az OTT-One-ról először a G7 írt összefoglalót, miszerint van egy cég a budapesti tőzsdén, amiről nem hallottak sokan, csak 21 embert alkalmaz, a közzétételei szerint mégis kolumbiai, dubaji, amerikai, kongói és nigériai üzletekben van benne. A video-streamingtől a haditechnikán át, a vénaszkennereken keresztül, a Big Data és az egészségügy területén is kötöttek mindenféle üzleteket.
A G7 most arról ír, hogy az OTT-ONE tavalyi üzleteivel kapcsolatban is sok a kérdőjel ahhoz képest, hogy egy tőzsdei cégről van szó, amellyel szemben elvárható a transzparencia. 2020 októberében példáué arról számoltak be, hogy egymillió euró értékben értékesítettek egy online oktatási licencet, de a cég honlapján gyakorlatilag semmit nem lehet megtudni arról, hogy milyen megoldásuk van, vagy éppen ki a vevő és melyik országból. Ez egy tőzsdei cégnél igazán furcsa, az informatikai piacon bevett, hogy a szoftverről legalább képernyőképek vagy egy rövid technikai leírás elérhető. Szintén egy oktatási rendszer értékesítés kapcsán jelent meg az a tájékoztatás, hogy egy horvát partner 400 ezer eurót fizetett a digitális platformért. A vevő neve, a rendszer részletei azonban nem ismertek.
2019-ben 2,8 milliárd forint volt a cég árbevétele, tavaly az első kilenc hónapban az egy évvel korábbi hétszeresét könyvelték el, 11,2 milliárdot. A gyors növekedést mutató árbevétel mellett párhuzamosan nőtt azonban a vevői követelés értéke is a cégnél. Magyarán a cég ugyan egyre több számlát állított ki negyedévről negyedévre, de ebből nem igazán jöttek be a bevételek. Ennek lehet piaci oka, például az új vevőknek nagyon hosszú fizetési határidőket adtak, vagy a partnereik átmeneti fizetési nehézségbe ütköztek. Ahogy a Wirecard esetében azonban az egész világ megismerte, ez tőzsdei cégek buborékfújásának is egy lehetséges módja lehet: valós árbevétel nélkül, csak a lekönyvelt bevétel nő.
Az állam előre fizetett
Az árbevétel a tavalyi első kilenc hónapban szinte teljes egészében az államtól jött, mégpedig a koronavírus-járvány kapcsán kapott megbízásokból. A Külgazdasági és Külügyminisztérium március 26-án írt alá szerződést a céggel 500 lélegeztetőgép megvásárlására, amit június 23-án szállítottak le 4,7 milliárd forint értékben. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) április 23-án írtak alá 300 lélegeztetőgép leszállítására szerződést, aminek a teljesítését 2021. január 28-án igazolták le. Az ügylet értéke körülbelül 4,5 milliárd forint volt.
2020. októberében 3 millió maszkra is szerződtek az ÁEKK-val, A 2020 második negyedéves beszámoló szerint az ÁEEK-ügyletek összesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, így erre 3,2 milliárd forint juthatott. Ezzel megegyezik a cég 2020 harmadik negyedéves beszámolója, ahol 8,9 millió euró szerepel a tételre, amit októberben fizetettek ki.
Az OTT-ONE tehát 2020-ban 12,4 milliárd forint értékben szerződött a magyar állammal lélegeztetőgépekre, de 100 ezer maszkot az állami útépítési munkákkal jól ellátott Duna Aszfalt Kft.-nek is szállítottak 2020 áprilisában. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a 2020. első háromnegyed éves árbevétel mekkora részét tette ki az állami megbízás, de mivel a KKM megrendelése teljes mértékben teljesült, már csak ez önmagában a teljes árbevétel 42 százalékát tette ki.
Mivel az ÁEEK honlapján, a közbeszerzési dokumentumokat tartalmazó portálokon nem lehet a szerződést elérni, nem ismert az ütemezés. De feltehetően nem egyszerre adták át a lélegeztetőgépeket, és a maszkok leszállítására is sor került. Annyit azonban tudni lehetett, hogy az összesen 7,7 milliárd forintos szerződést előre fizette ki az állam.
EU-s támogatást is bőven kaptak
Mivel június végén 7,7 milliárdos beszállítóknak fizetett előleg szerepelt a cég könyveiben, ami szeptember végére 5 milliárdra csökkent, szinte biztosan erről a szerződésről lehet szó. Bár a pénzt előre megkapták, árbevételként csak a leszállítás után jelenhet meg ez a cég könyveiben.
Ezek alapján feltehetően 2,7 milliárdnyi kínai áru érkezhetett meg a harmadik negyedév végéig – ennyivel csökkent a szállítóknak fizetett előleg. Ha ez befolyt árbevételként is, akkor az állami megbízások 7,4 milliárdos bevétele mellett 3,8 milliárd egyéb árbevétele lehetett az OTT-ONE-nak szeptember végéig.
A növekedést 2020-ban jelentős uniós támogatás is segítette. Négy projektre összesen 856 millió forintos támogatást kapott a cég. Ebben igen sokszínű témák jelennek meg, a smart city és a kamerás tárgyfelismerés mellett például az értékláncfejlesztés is.
