A tavalyi 4,9 százalék után idén már csak 1,1 százalékos GDP-növekedéssel számolnak Magyarországon az Erste Bank szakértői friss elemzésükben.
A lassulás elsődleges oka a koronavírus járvány, amely nem csak a Magyarország fő exportpiacain okoz lassulást, de a belső keresletet is jelentősen csökkenteni fogja. Ez utóbbi ugyanakkor még mindig pozitívan járul hozzá a növekedéshez.
A banki prognoszták szerint a januári 4,7 százalékos csúcs után márciusra várhatóan visszatér az infláció az MNB toleranciasávjába. Így hiába utalt a monetáris tanács februári ülésén arra, hogy esetleg szigorodhat a monetáris politika, a jelenlegi helyzetben ilyen jellegű lépésekre várhatóan nem kerül sor. A jegybank várakozásaik szerint aktív marad abban, hogy a hozamgörbe rövid végét menedzselje. Úgy vélik, hogy a hosszabb futamidőkre a hozamfelárak tapasztalt megugrása nem fog sokáig tartani, s a magyar hozamok együtt fognak mozogni a fontosabb kötvények hozamaival.
A mostani forintgyengülés várhatóan nem lesz tartós, s annak árfolyam az euróval szemben később visszatérhet a az év végi célárfolyamukhoz, a 335 forinthoz.
A járványt a legerősebben szolgáltatószektor és azon belül is a turizmus a vendéglátás szenvedi meg. Mivel viszonylag alacsony volt korábban a költségvetés tervezett hiánya, ezért az Orbán-kormánynak van mozgástere ahhoz, hogy célzott programokkal rukkoljon elő. Eközben az MNB várhatóan fenntartja a laza monetáris politikát, ezzel is támogatva a reálgazdaságot.
Az Erste szakértői a magyar gazdaság teljesítményére adott előrejelzésükkel inkább a pesszimistábbak táborát erősíti, azonban minden a témában eddig nyilatkozó szakember azt hangsúlyozta, hogy nagyon sok a bizonytalansági tényező és az előrejelzések ezért nagyon széles sávban szóródnak.
