Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 568,57 pontos, 1,25 százalékos csökkenéssel 45 035,35 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 17,1 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével csökkentek az előző napi záráshoz képest - összesített az MTI.
Kedden profitot realizáltak a befektetők, mivel a magyar részvénypiac korábban jelentősen emelkedett, főleg az OTP és a Richter papírjai drágultak - mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az MTI-nek. Technikai okokra is visszavezethető, hogy a magyar részvénypiacon jelen vannak az eladók. Példaként említette, hogy a Saudi Aramco olajtársaság bekerült az egyik fejlődő piacokat követő részvényindexbe, ezért a portfólióból a befektetők eladnak, köztük magyar részvényeket is. Ennek a technikai műveletnek egy-két napig lehet hatása. Az is növelhette szerinte a magyar piacon az eladók arányát, hogy átsúlyozzák a FTSE Russell-részvényindexet pénteken - mondta Móró Tamás.
A Mol ára 10 forinttal, 0,35 százalékkal 2872 forintra csökkent 2,2 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 350 forinttal, 2,26 százalékkal 15 150 forintra esett, forgalmuk 8,6 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 6,50 forinttal, 1,49 százalékkal 441,50 forintra erősödött, forgalma 296,5 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 90 forinttal, 1,44 százalékkal 6180 forintra gyengült, a részvények forgalma 4,3 milliárd forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 3804,95 ponton zárt kedden, ez 9,26 pontos, 0,24 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva.
Megrémítette a piacokat kedden a kemény brexit esélyének növekedése. Egybehangzó brit sajtóértesülések szerint London ki akarja zárni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét. Az Egyesült Királyság a jelenlegi tervek alapján január 31-én lép ki az Európai Unióból. A 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt ez gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására. Számos elemzői vélemény szerint ha 2020. december 31-ig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.
