Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén júliusban egy 38 milliárd rúpiás (kb. 160 milliárd forint) csalás bukott ki az egyik legnagyobb állami pénzintézetnél Indiában, a Punjab National Banknál. Ekkor egy gyémántfeldolgozó cég hamisította meg a könyvelését, hogy hitelhez jusson. Előtte pedig 2 milliárd dollárnyi kárt okozott Nirav Modi neves indiai ékszerész, aki jelentősebb hitelek felvételéhez nem létező eszközöket, köveket tüntetett fel zálogként.
Most emiatt az indiai bankok vonakodva adnak csak hitelt a feldolgozóknak, akik így nem tudnak vásárolni a bányacégektől. Mindez akkora válságot indított el, hogy a világ egyik legnagyobb bányacége, a brit Anglo American bejelentette, hogy leányvállalata, a De Beers az eddig tervezettnél egymillió karáttal kevesebb gyémántot fog kitermelni mind 2020-ban, mind 2021-ben - szemlézi a hvg.hu a Bloomberg cikkét.
A cég ezzel együtt is azt állítja, hogy a kereslet csökkent, ami miatt árat is kellett csökkenteniük. A társaság 2019-es árbevétele ezért 1,2 milliárd dollárral marad el a 2018-as év azonos időszakától. Arra is számítanak, hogy az értékesített karátmennyiségük 2020-ban és 2021-ben is esni fog.
A gyémántpiacokat már évek óta lejtmenetbe lökték a szintetikus gyémántok: a szén kristályosodását jól lehet reprodukálni mesterséges körülmények között, bizonyos szempontból az így előállított kövek tisztábbak és szebbek is a természetes példányoknál. A szintetikus darabok iránti kereslet pedig folyamatosan nő nemcsak az áruk, de a vérmentességük miatt is, mivel nem használnak rabszolgamunkát az előállításukhoz.
