A 2030-ra kitűzött felzárkózási célok megvalósulását többek között a vállalatok nyilvános forrásbevonásától várja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetője. A jól működő tőkepiac és erős tőzsde nélkülözhetetlen részei a magyar modell 2.0-nak, és a fenntartható felzárkózásnak - mondta Matolcsy György jegybankelnök a BÉT50 konferencián.
A Budapesti Értéktőzsde tulajdonosaként az MNB évek óta igyekszik a tőzsdét meghonosítani életképes forrásbevonási terepként a hazai cégek számára, amelyek hagyományosan a banki hitelekből vagy támogatásokból, esetleg saját tőkéből szeretik pénzelni fejlődésüket.
A piac felfuttatása érdekében Matolcsy ismét felvetette, hogy a nyilvános kerekedés vonzerejének növelése érdekében tőzsdére kell vinni az állami cégeket, a nagybankokat, és magát a tőzsdét is.
Az MNB vezére hozzányúlna az egyik megmaradt és jól működő megtakarítási formához is. A hosszú távú megtakarítások terén a nyugdíjpénztárakat és az egészségpénztárakat összevonná úgynevezett jóléti alapokban.
A vállalatokat pedig ugyanúgy hajtaná a nyilvános kerekedés felé: a tőzsdére vagy a vállalati kötvénypiacra. E témában Matolcsy az MNB eddigi piacépítési lépéseit sikeresnek véli, felvetette az eddigi programok folytatását is.
Kínában a vállalatfinanszírozás 90 százaléka jön kötvényeladásból, az Egyesült Államokban 70 százalék, de európai összevetésben is a sereghajtó mezőnyben van ezen a téren a magyar piac. A jegybankelnök szerint erre tartalékként kell tekinteni, ami óriási fejlődési lehetőséget jelent a kisebb vállalatoknak.
Az MNB növekedési kötvényprogramja keretében 300 milliárd forintért vesz hazai kibocsátóktól értékpapírokat. A program sikeres, a felkínált keretet kimerítik az igénylők, és külön kedvező fejlemény, hogy befektetési minősítést kaptak az érdeklődő vállalatok - véli Szabó Levente László, a Takarékbank Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Rengeteg pénz jutott külső forrásból a magyar gazdaságnak az elmúlt években uniós források formájában, azonban a Matolcsy szerint ehhez mostanra felzárkóztak a belső szereplők. A 2013-as vezetésváltás óta az MNB is 10 200 milliárd forinttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, amihez idén még hozzá jön 900 milliárd, ennyivel csökkent 2013-hoz képest az állam finanszírozásának a kamatköltsége.
