Svájcban a két világháború között kezdtek felhalmozni vésztartalékot olyan alapvető termékekből, mint a cukor, a rizs, az étolaj vagy az állati takarmány. Az erről szóló törvény arra kötelez 15 kávéforgalmazó céget, köztük a Nestlét, hogy képezzenek 15 300 tonnás állandó "vastartalékot" nyers kávébabból, ami a svájciak jelenlegi magas kávéfogyasztását három hónapon át képes fedezni - derül ki a köztévé által átvett MTI hírből.
A BWL a héten nyilvános vitát kezdeményezett a kávé tartalékképzési kötelezettségének megszüntetéséről, ezt pedig azzal indokolták, hogy nem létfontosságú a túléléshez. A tervek szerint 2022-ig eltörölnék a kötelező tartalékképzést, és a kereskedők szabadon dönthetnének a meglévő készletek felhasználásáról, a költségek csökkentése miatt pedig olcsóbb lenne a kávé a boltokban.
A vésztartalékokat kezelő RéserveSuisse szervezet ellenzi a tervet, közlése szerint a 15 érintett cég közül 12 folytatná a készletezést, mivel az segít kivédeni az ingadozásokat az utánpótlásban. A szervezet szerint a javaslat túl kevés figyelmet szentel az ital jótékony egészségügyi hatásának is, így antioxidáns- és vitamintartalmának.
Svájc 8,5 millió lakója jelenleg fejenként évi 9 kilogramm kávét fogyaszt, sokkal többet, mint a britek (3,3 kilogramm) vagy az amerikaiak (4,5 kilogramm).
A kávébab ára egyébként 13 éve nem látott mélységben van a határidős piacokon, de ez nem sokáig marad így: a világ legnagyobb termelőjénél, Brazíliánál az állam beavatkozása drágíthatja a terméket.
