Bár a régió országainak jegybankjai nem indig ugyanazokat a célokat követik, s mindenkinek más és más problémája volt az elmúlt években, egy dologban azonban viszonylag egységesnek voltak az elmúlt években tekinthetők. Nevezetesen az ECB hatalmas monetáris lazítási hullámának hátára felülve mindenhol lazítottak a nadrágszíjon, alacsony kamatok, esetenként nem konvencionális eszközök segítségével stimulálták a gazdasági növekedést.
Ez azonban nem tarthat örökké, az inflációs veszély és a gazdaság túlfűtöttségének veszélye előbb-utóbb megjelenik, s ekkor szigorítania kell a jegybanknak.
A régióban elsőként tegnap a Cseh Nemzeti Bank lépett a szigorítás útjára, a kéthetes repokamatoka 0,05 százalékról 0,25 százalékra emelte, az értékpapír fedezetű hitelek kamatait 0,25 százalékról 0,5 százalékra.
A jegybank kormányzója, Jiri Rusnok sajtótájékoztatón elmondta, a kamatdöntésről egyhangú volt a döntés. A cseh gazdaság kilátásaival kapcsolatban optimistán nyilatkozott, az idei gazdasági növekedést a korábbinál magasabbra, 3,6 százalékosra várják. Ezzel egyébként optimistábbak a pénzügyminisztériumban, a tárca ugyanis friss előrejelzése szerint 3,1 százalékos bővülést vár. A további lépésekkel kapcsolatban annyit jegyzett meg, a további szigorítás időpontját nem tudja megmondani, de valószínűnek tart még emeléseket a következő két év során.
A cseh gazdaságban egyébként hasonló folyamatok játszódnak le, mint a régió más országaiban. Látható és robusztus béremelkedés tapasztalható, ami párosul a rekordmagas foglalkoztatással, így a bértömeg még gyorsabban növekszik - mondta Rusnok. Ez egy hatalmas pénzbeáramlás eredményez a gazdaságba, amely jellemzően a fogyasztásban csapódik le, s ez nyomja felfelé a cseh gazdaság teljesítményét - tette hozzá.
Emlékezetes, hogy a cseh jegybank idén áprilisban törölte el az euró/korona árfolyamában meglévő, 2013-ban bevezetett árfolyamküszöböt.
