Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kedd délelőtt jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy megvásárolta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 68,8 százalékát. Nagy Márton alelnök a sajtótájékoztatón elmondta, a vételhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélye szükséges, ami december elejére érkezhet meg. A nemzetközi szakértők által meghatározott vételár részvényenként 3550 forint, az osztrák csomagért 13,2 milliárd forintot fizetett az MNB. Ezen az árfolyamon a BÉT teljes értéke 19,170 milliárd forint. Az MNB a kisrészvényesek számára vételi ajánlatot fog tenni- mondta az alelnök. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke emellett hangsúlyozta, a kisrészvényesek közül azok, akik el akarják adni a részvényeiket, ugyanazt az árat fogják kapni, mint az osztrákok.
Az utóbbi években a BÉT szerepe csökkent, a tőkepiacunk gyenge. A BÉT kapitalizációja a GDP 18 százaléka, ami elmarad a cseh vagy lengyel adattól. Új cégek alig-alig jutottak el a parkettre, pedig sok cég vált tőzsdeképessé. Az utóbbi években a tőzsde forgalma 70 százalékkal csökkent, a hazai megtakarítások szintén nem jutnak el a tőzsdére. Mindezekért szükségessé vált az állam, a jegybank beavatkozása.
Új stratégia
Az MNB, mint erős tulajdonos, új stratégiát alakít ki a tőzsde fejlesztésére - hangzott el a sajtótájékoztatón. Hatékony tulajdonosi struktúra és a kormánnyal való együttműködés a két fő pillére az új stratégiának. Fontos a brand építés is; külföldön rangot jelent tőzsdei cégnek lenni, miután a nagyobb transzparenciát az üzleti életben is elismerik. Magyarországon ennek még nincs értéke.
Az MNB új szekciók létrehozását is tervezi. a cél, hogy nemcsak a nagyvállalatokra koncentráljanak. Sok tőzsdén vannak jelen a kis- és középvállalatok is, egy külön szekcióban.
A magyar értéktőzsdének a térségben és a világban is szövetségesekre van szüksége a jegybank szerint. A végleges stratégiát január-februárra alakítja ki a jegybank a tőzsdével együtt.
Az osztrákok nyitottak voltak
Gerhardt Ferenc alelnök a tranzakció előkészítéséről elmondta: a folyamat az év elején egy informális beszélgetéssel indult. Az osztrákok nyitottak voltak erre. Egy átvilágítással kezdődött, júniusban tettek ajánlatot, amire szeptemberben válaszoltak az osztrákok, majd november elején állapodtak meg a részletekben.
A tőzsde ugyanolyan fejlődési szakaszt mutat majd föl, mint a Giro Elszámolásforgalmi Zrt. a megvásárlása után - tette hozzá. A pénzügyi közvetítésben is fontos a rezsicsökkentés, hogy a bankok, a tőkepiaci szereplők reális áron jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz - vélekedett az alelnök.
Az az elképzelés, amellyel az osztrákok annak idején nekikezdtek, hogy egy Bécs vezette közép-európai tőzsdeszövetséget építsenek ki, megbukott. Gerhardt szerint most az MNB-re vár a feladat, hogy az együttműködést valamilyen formában folytassák.
Állami cégeket a tőzsdére?
Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Márton elmondta: gondolkodnak az állami cégek tőzsdére léptetésén, ennek részletei a kormánnyal való együttműködéstől függ. Vannak cégek, ahol a többségi pakett kerül a tőzsdére - ez a privatizáció -, de van sok példa arra, hogy többségi állami tulajdonú bankok vannak kisebb részben a tőzsdén. Ilyen a lengyel PKO, amely egy nyereséges tőzsdei cég.
Nagy Márton szerint nem az a cél, hogy minél több céget juttassanak el a tőzsdére, hanem hogy olyanok lépjenek a parkettre, amelyek ott is tudnak maradni. A Napi.hu kérdésére, miszerint tőzsdére is kerülhet-e maga a tőzsde, Nagy Márton hangsúlyozta, hogy ez a végleges stratégia része kell, hogy legyen.
A vétellel a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER Zrt.) zöme is az MNB kezébe került, amiről Gerhardt úgy vélekedett, hogy az a BÉT elmaradhatatlan társa. A KELER mellett ott van a KELER KSZF Zrt., amely egyfajta garanciaintézet külön feladatkörrel. A lényeg, hogy olcsóbb elszámolást szeretne a jegybank - mutatott rá az MNB alelnöke.
Milyen gazdaságfinanszírozási modellt követ az MNB?
Arra a kérdésre, hogy angolszász vagy európai típusú, azaz tőkepiaci vagy a bankrendszeren alapuló gazdaságfinanszírozási modellt preferál-e az MNB Nagy Márton elmondta: nem tennék le egyik mellett sem a voksukat. Ezek egymás mellett létezhetnek - tette hozzá. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a világban van példa a tőzsde jegybanki tulajdonlására - például Sanghajban. Ha Magyarországon tőkepiacot akarunk építeni, ahhoz először tulajdont kell szereznünk, a hagyományos eszközök erre nem elegendőek - emelte ki.
