Az új mentőprogram második feltételcsomagját is elfogadó szerdai görög parlamenti szavazás alig ellensúlyozta a vegyes, többnyire kiábrándító vállalati beszámolókat tengeren innen és túl. Az Európai Bizottság legfrissebb felmérése az euróövezeti fogyasztói bizalom vártnál nagyobb visszaesését jelezte júliusban. Így a fő mutatók szűk sávban alakultak, és kevés kivétellel további eséssel fejezték be a napot.
A délután megjelent amerikai munkapiaci adat rendkívül erős volt, és egy kutatóintézeti felmérés is az ottani konjunktúra folytatódó, habár lassuló javulását jelezte. Ezek most csak növelték az aggodalmat, hogy az Egyesült Államokban rövidesen kamatemelés lesz, pedig a világgazdasági kilátások nem túl jók.
Az euró drágult. Elemzők szerint ez csak átmeneti kiigazítás lehet, hiszen az euróövezeti és az amerikai pénzügypolitika ellenkező irányba tart, csak a befektetők nem akarják túlárazni a dollárt az amerikai kamatemelésre várva. A dollár június közepe óta 5 százalékkal drágult a főbb valuták rovására.
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,18 százalékos romlással 6655,01 ponton zárt, 1,35 százalékkal a tavaly év végi értéke fölött.
Frankfurtban a DAX-30 0,07 százalékos mínusszal 11 512,11 ponton végzett, 17,40 százalékkal magasabban, mint a múlt év végén.
Párizsban a CAC-40 0,08 százalékkal 5086,74 pontra erősödött, 19,05 százalékkal meghaladva az év végit.
A zürichi SMI 0,99 százalékot nyert. A milánói FTSE MIB-40 0,20 százalékot, a madridi IBEX-35 0,37 százalékot vesztett. Az athéni tőzsde továbbra is zárva volt.
Varsóban a WIG-20 0,69 százalékkal 2200,84 pontra gyarapodott, de a Mol 0,54 százalékkal 192,95 zlotyra gyengült.
