Hatalmas zuhanás bontakozott ki a kínai \"szárazföldi\" (tehát nem hongkongi) részvények piacán az elmúlt másfél hétben, a Shanghaj Composite Index hat nap leforgása alatt 5180 pontról 4260 pont közelébe esett, ez több, mint 17 százalékos zuhanásnak felel meg.
A zuhanás olyan mértékű volt, hogy az már a kínai pénzpiacot felügyelő hatóságoknál is kiverte a biztosítékot. Az eredetileg a Kínai Értékpapír-piaci Felügyelet, a Bankfelügyelet és a Biztosítási Felügyelet által létrehozott lapban, a Securities Times-ban közleményt jelentettek meg, amely szerint a \"Volatilitás a tőkepiacok normális viselkedése, és minden résztvevőnek figyelembe kell vennie ezt a tényt. A jelenlegi piaci körülmények alapos elemzése után úgy találtuk, a jelenlegi piaci emelkedést indokoló piaci logikában eddig nem történt változás.\"
A jelek szerint a hivatalos álláspontot megismerve a tőzsde is megemberelte magát, az árfolyamok a keddi kereskedésben fordultak, s a Shanghai Composite Index végre 2,2 százalékos emelkedéssel tudta befejezni a napot, miután reggel még 4,7 százalékos mínuszban járt.
A magyar GDP tízszerese tűnt el
A nagy esés sokakat nem lepett meg, mértéke a piac nagysága miatt elég impresszív számok leírására ad alkalmat. A Bloomberg számításai szerint egy hét alatt a kínai részvények kapitalizációja 1300 milliárd dollárral csökkent, ez annyi, mint a teljes ausztrál tőzsde kapitalizációja, vagy a magyar éves GDP nagyjából tízszerese.
Az elmúlt hetekben a nemzetközi pénzügyi sajtóban egyre több elemzés jelent meg arról, hogy a laza monetáris politikának köszönhetően klasszikus lufi fújódik a kínai részvénypiacon. S valóban, az áremelkedés mértéke megdöbbentő, tavaly augusztus óta 200 pont közeléből 5000 pont fölé emelkedett a Shanghai Composite index értéke.
Eközben sorra jelennek meg a hírek arról, hogy kínai kisbefektetők brutális ütemben nyitnak értékpapír számlákat, igyekezvén meglovagolni a felfelé tartó hullámot, s az értékpapír vásárlásra felvett hitelek nagysága is rekordszintre emelkedett.
A HSBC FT által megkérdezett elemzői szerint az eladási hullámot a bennfentesek eladásai generálták, azok az első félév folyamán több részvényt adtak el, mint 2013-2014 folyamán összesen.
A közvetlen kiváltó ok a zuhanásra azonban az MSCI indexszolgáltató döntése lehetett. Sokan számítottak ugyanis arra, hogy bekerülnek a sencseni és a sanghaji részvények is a az MSCI feltörekvő piaci indexeinek kosaraiba, így a hatalmas tőkét kezelő, az indexet benchmarkként használó alapoknak nagy mennyiségű részvényt kell majd vásárolnia. Ezt a döntést azonban egyelőre elhalasztották. A döntés nyilvánosságra hozatalát követően még három napig tudták magukat tartani az árfolyamok, ekkor indult a lejtmenet.
