Az aggodalmakat táplálja Görögország, ahol január 25-én parlamenti választás lesz, az orosz-ukrán válság, amelynek nem látszik a vége, a deflációs veszély, amelyre hétfőn az ötévi mélypontot jelző német inflációs adat figyelmeztetett, a gyenge gazdasági teljesítmény, amelyre az euróövezeti feldolgozóipar decemberi teljesítménymutatói emlékeztettek a múlt hét végén, és a kőolaj, meg az ipari nyersanyagok tovább csökkenő ára, ami újra megtépázta az energia- és a nyersanyagipari részvényeket. Az utóbbiak átlagosan 3-4 százalék között estek hétfőn.
Az olcsó olaj és a gyenge euró láttán az utazással kapcsolatos részvények az átlagnál jobban teljesítettek, de kevés kivétellel még ezek is estek, átlagosan 0,3 százalékkal.
Az általános visszavonulást nem ellensúlyozta az sem, hogy felújult az \"ECB-spekuláció\", arra játszva, hogy az Európai Központi Bank (ECB) hamarosan valódi mennyiségi enyhítésre kényszerül. Ez most csak arra volt elég, hogy kilencévi mélypontra lökje az eurót a dollárral szemben. A részvénypiacon azonban terjed a vélemény, hogy pénzügy-politikai intézkedések már nem elegendők a gazdaság fellendítésére.
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 2,00 százalékos romlással 6417,16 ponton zárt, 2,27 százalékkal az év végi értéke alatt.
Frankfurtban a DAX-30 2,99 százalékos mínusszal 9473,16 ponton végzett, 3,39 százalékkal alacsonyabban, mint év végén.
Párizsban a CAC-40 3,31 százalékkal 4111,36 pontra gyengült, 3,78 százalékkal elmaradva múlt év végi értékétől.
A milánói FTSE MIB-40 4,92 százalékot, a madridi IBEX-35 3,45 százalékot, az athéni ASE tőzsdemutató 5,63 százalékot vesztett.
Varsóban a WIG-20 1,93 százalékkal 2264,75 pontra fogyott, a Mol 1,91 százalékkal 151,45 zlotyra esett.
