Az OPEC-tagországok az elmúlt évtizedben élvezhették az olaj árfolyamának emelkedést, a növekvő bevételekből pedig jelentős összegeket fordítottak pénzügyi eszközök vásárlására: az amerikai állampapírok és magas minőségű vállalati kötvények mellett részvényeket és ingatlanokat is vásároltak.
Katar például megvette a legendás Harrods üzletházat, valamint a Paris Saint-Germain futballklubot, míg Abu Dhabi állami vagyonalapja részesedést vásárolt a Tme Warner New York-i épületében. Az olajországok befektetései jótékony hatással voltak a pénzügyi piacok likviditására, felfelé segítették az eszközárakat és támogatták a finanszírozási költségek alacsonyan tartását.
Az olajár nyár óta látott 40 százalékos esése azonban könnyedén megfordíthatja ezt a trendet. A BNP Paribas becslései szerint amennyiben az olaj kitermelésa jelenlegi szinteken marad, és az árak a következő évben 70 dollárnál lesznek, az OPEC-országok olajexportból származó bevétele 316 milliárd dollárral csökken ahhoz képest, mint ha az elmúlt 3 év átlagos, 105 dolláros olajárát vesszük alapul.
Az említett 316 milliárd dolláros bevételkiesés persze jóval nagyobb lehet, ha más nagy olajexportőröket is figyelembe veszünk, úgymint Oroszországot, Norvégiát, Mexikót vagy Kazahsztánt.
Egyes elemzők szerint a pénzügyi eszközök között a csökkenő olajbevételek egyik legnagyobb kárvallottja a kötvénypiac lehet. A vagyonok átcsoportosításának (az olajexportőröktől a fogyasztókhoz kerül) emellett hatása lehet a finanszírozási költségek alakulására is, a fogyasztás élénkülése a Fed monetáris szigorítását is előbbre hozhatja.
