Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Forián-Szabó Gergely szerint a forint további gyengülése már több hátránnyal járna, mint amennyi előnnyel. A magyar gazdaságban nincs érdemi deflációs veszély. Véleménye szerint a kamatcsökkentés 2,5 százalékos jegybanki alapkamatnál érhet véget, ebben még benne van két 10 bázispontos kamatvágás.
A forint tavaly a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizájának bizonyult, amikor az amerikai mennyiségi lazítás mérséklésétől (tapering) való félelem miatt megindult a tőkekiáramlás e piacokról. A 2014 eleji tőkepiaci megingásnál viszont a forint a török lírával és más \"gyengén muzsikáló\" devizákkal került egy kalap alá. A A befektetők ugyanis ma már nemcsak egy-két fontos indikátort, makromutatót néznek, hanem egyedi \"országsztorikat\" mérlegelnek - fűzte hozzá Forián-Szabó. Tavaly a piaci szereplők leginkább két mutatót, a folyó fizetési mérleget és a megújítandó külső adósságállományt vették figyelembe, amikor egy-egy devizában elhelyezett befektetésükről döntöttek. Ezek közül a folyó fizetési mérleg alakulásában Magyarország az egész feltörekvő piaci országcsoportot tekintve is kiemelkedően jól teljesít, hiszen 2010 óta növekvő többletet mutat.
A közgazdász szerint a jegybank sorozatos kamatcsökkentéseinek hatását jól mutatja, hogy miközben a rövid távú forintbefektetéseken elérhető hozam 2012-ben még bő 6 százalékponttal meghaladta a hasonló futamidejű eurókamatokat, mára a különbség 2 százalékpont körüli szintre csökkent. A feltörekvő piacokon a korábbi kamatcsökkentési ciklus után ma inkább a szigorítás jellemző, az MNB viszont a megváltozott piaci környezetben is elszántnak tűnik a kamatcsökkentés folytatására. Ezzel a magyar jegybank azt az üzenetet küldi a piacok felé, hogy a döntéshozók \"komfortzónája\", az elfogadható tartomány a gyengébb forint irányába tolódott el - véli a befektetési igazgató.
