Bár felmerülhet a kérdés, hogy ha a bóvlikategóriába sorolt Magyarország 2,75 százalékot kínál, miközben az AAA-osztályú Ausztráliában hasonló, 2,5 százalékos az alapkamat, ki akar forinteszközbe fektetni, az összevetés csak hipotetikus lehet. Egyrészt más befektetői kör foglalkozik a feltörekvő piacokkal, mint Ausztráliával, másrészt az ottani kamatpolitikával sincs sok értelme összevetni a hazait, hiszen nincs két hasonló makromutató az országok tekintetében.
Az évek óta tartó sajátdevizagyengítő-verseny szakaszgyőztese egyértelműen az ausztrál dollár (AUD), a tavalyi 13 százalék után idén már 5 százalék körül tart, ezzel a 10 legnagyobb forgalmú deviza közül az élen áll. A gyengülés gazdasági hatási közül a negatívumok egyelőre háttérbe szorultak, azonban egyre többen figyelmeztetnek a megugró inflációra és az elkerülhetetlen kamatemelésre. Az utóbbi napokban közzétett jegybanki várakozás némi riadalmat okozott a piacon, az inflációs várakozás mintegy 0,25 százalékkal emelkedett, így év végére az ausztrál jegybank (RBA) 2,25-3,25 százalékos inflációt valószínűsít (jelenleg 2,7 százalékos az infláció mértéke), ezzel párhuzamosan hasonló mértékben emelte a GDP-növekedés mértékét is 2,75 százalékra.
Jöhet a kamatemelés
Kérdéses a rekordalacsony szinten lévő alapkamat sorsa, a 2,5 százalékos szint további mérséklése illuzórikusnak hat, az emelés lehetősége azonban nincs kizárva, sőt akár hamarabb is bekövetkezhet, mint bárki gondolná. Kérdés, hogyan viszonyul a világ a változó ausztrál környezethez, mennyire zavaró a deviza gyengülése mások számára, és a hozamvárakozások miként alakulhatnak a közeljövőben egy AAA minősítésű adós esetében.
Úgy tűnik a jegybank számára kifejezetten örvendetes a gyengülés, ennek inflatorikus hatása az importon keresztül nem okoz pánikot, a nyersanyag-orientált szektoroknál az exporton keresztül lehetőség van a tevékenység számottevő bővítésére, és a kínai gazdaság lassulása sem jelent komoly veszélyforrást. (Egyes nyersanyag árak mélyrepülése, mint például a széné, nem választható el érdemben az ausztrál kitermelés felfutásától.) A fő kereskedelmi partnerének számító Kína esetében ugyan a növekedési számok csak kis mértékben módosultak lefelé, azonban a beruházások célkeresztjében várhatóan háttérbe kerülnek az infrastruktúra jellegűek és előtérbe kerülhetnek a szolgáltatás orientáltak. Ez praktikusan az ausztrál nyersanyagok iránti keresletet csökkenthetik idővel, azonban az ausztrál cégek az AUD gyengülése miatt továbbra is nyereségesek maradhatnak, míg a konkurencia (például Indonézia) már a mostani feltételek mellett is problémákkal küszködik, így a komparatív előny tartósan fennállhat.
Felfelé tartanak a hozamok
A hozamszinteket elnézve a piac a leginkább figyelt 3 éves lejáratok esetén egy szolid emelkedést produkált, míg a rövidebb határidőknél egy 15 bázispontos kamatemelést kezdett árazni. A hosszú hozamok gyakorlatilag együtt mozogtak a világ fejlett részével, a tavaly májusi mélypontot követően markáns hozamemelkedésről beszélhetünk, a 10 éves papíroknál a 3,1 százalékos mélypontot követően 100 bázisponttal vagyunk feljebb, ez azonban még így is alacsonyabb az amerikai 10 éves papírok hozamemelkedésénél.
AUD/USD
Az egyik legnagyobb állampapír-piaci szereplőnek számító japán intézményi kör az utóbbi hónapokban az eladói oldalt segítette, és csak további markáns AUD gyengülés és hozamemelkedés esetén jönne vissza tömegesen. A szigetország elemzői közül többen is a 0,8-as AUD/USD szintet vizionálnak, jelenleg 0,89-nél vagyunk, 0,85-ig az AUD még a döntéshozók intenciói alapján is a komfortzónában marad.
A lakosságtól érkezhet a veszély
Az összes makroadat közül a legzavaróbb a munkanélküliség emelkedése 5,8 százalékról 5,9 százalékra, (egyesek vélemények szerint ez az év végére felkúszhat 6,5 százalékig is), ez a fő oka az RBA kivárásának, valószínűleg szívesen megvárna egy munkaerő-piaci fordulatot, mielőtt a kamatemelést megkezdi. Az ausztrál dollár gyengülésével a folyó fizetési mérleg 3,5 százalékos passzívuma a várakozások szerint nem változik érdemben, a költségvetés egyenleg 2,3 százalékos deficitet mutat, a nettó államadósság 20 százalékos szintje kirívóan alacsony a fejlett országok átlagához képest. Első ránézésre nincs ok aggodalomra, ha mindenképpen valami kedvezőtlen adatot akarunk találni, az nem más, mint az összes hitelen belül a lakossági jelzáloghitelek rendkívül magas aránya (60 százalék), egy ingatlanpiaci áresés esetén ez nagyobb galibát okozhat, mint minden más mutató együttvéve.
