A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 57,51 pontos, 0,89 százalékos pluszban zárt. A frankfurti DAX-30 39,03 ponttal, 0,45 százalékkal nőtt. A párizsi CAC-40 3,19 ponttal, 0,08 százalékkal volt a csütörtöki záróértéke fölött.
A kereskedést továbbra is elsősorban a tengerentúlról érkező jó hírek határozták meg. A befektetők egyre inkább reménykednek abban, hogy Washingtonban végre megállapodás születhet az amerikai adósságplafon megemeléséről.
Az elmúlt három hétben szerte a világon estek a tőzsdeindexek, miután az amerikai költségvetés körüli patthelyzet részleges kormányzati leálláshoz vezetett, és fokozódott az aggodalom, hogy nem jön létre megállapodás a törvényben rögzített adósságplafon megemeléséről az október 17-i határidő előtt. Csütörtökön már úgy tűnt, Barack Obama elnök és a republikánus párti vezetők készek kimozdítani a vitát a holtpontról. Egy magas rangú republikánus politikus azt mondta, elképzelhető, hogy akár már pénteken megszületik a megállapodás.
A londoni FTSE-100 erős nyereségét azzal magyarázták az elemzők, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyeknek itt forognak a papírjai, különösen nagy a kitettségük az Egyesült Államokban. Kiemelkedően jól teljesített az Unilever élelmiszeripari konszern (1,1 százalék) és a GlaxoSmithKline gyógyszeripari cég (1 százalék).
Frankfurtban a DAX már a csütörtöki több mint 2 százalékos emelkedéssel visszanyerte, amit a hét első három kereskedési napján elveszített. A pénteki hosszal 45 pontra megközelítette 25 éves történelmi csúcsát.
Két energiaipari óriás, az E.On és az RWE papírjai komolyan (3,58 és 2,14 százalékkal) gyengültek. Elemzők ezt azzal magyarázták, hogy a szektor az elmúlt időszakban sokat erősödött, és a befektetők most zárták pozícióikat. A nap vesztesei között volt két olasz és egy spanyol bankház is; az Intesa Sanpaolo részvényei 0,28 százalékkal estek, az UniCredit 0,55 százalékkal csökkent, a Banco Santander 0,62 százalékot veszített.
Az amerikai kormányzati leállás miatt nem közöltek két, péntekre előirányzott szeptemberi statisztikát, az amerikai ipari termelői árakat és az amerikai kiskereskedelmi adatokat. Európában sem a német, sem a spanyol fogyasztóiár-index nem mozgatta meg a piacokat.
