Az amerikai értékpapír felügyeletnek benyújtott 5 milliárd dolláros kötvény-kibocsátási kérelem tulajdonképpen a tervezett jövő évi 5,4 milliárd eurós összegű adósságtörlesztés hátterét kívánja megteremteni - magyarázta a vezérigazgató-helyettes.
Bár azt nem kívánta megnevezni Borbély László András, hogy milyen devizában kíván kötvényt kibocsátani az ÁKK, azt azonban nyilvánvalóvá tette, hogy mindenkor a legkedvezőbb lehetőséget kívánja megragadni az adósságkezelő, így japán jenben is elképzelhető a kibocsátás.
A magyar állam részvétele a japán adósságpiacon korábban rendszeres volt, de az ottani pénzügyi helyzet miatt ez 2007-ben megszűnt, most a japán jegybank likviditásnövelő programja várhatóan növeli a befektetési kedvet. Vizsgálják még Hong Kong-ot és Szingapúrt is, mint lehetséges új piacokat.
Borbély László András az esetleges török lírában jegyzett kötvénykibocsátást sem zárta ki teljesen, bár azt hangsúlyozta, hogy
akármilyen devizában történik a kibocsátás, az Államadósság Kezelő Központ a megszerzett devizát euróra váltja, mert a magyar adósságtörlesztés - az esetek döntő többségében - ebben a devizanemben történik a külföldi befektetők felé. A vezérigazgató-helyettes szerint az euróra átváltás miatt a magyar állam "csak" az euró-forint árfolyam kockázatot futja a devizában jegyzett adósság esetében.
A jövő évi kibocsátási tervet decemberben teszi közzé az ÁKK - jelezte a vezérigazgató-helyettes, aki szerint létfontosságú, hogy ne csak egyéves kincstárjegyet vásárolhasson a lakosság, például a kereskedelmi bankoknál, hanem hosszabb futamidejű állampapírokat is.
