Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt két hétben összesen öt alkalommal jelent meg az amerikai részvénypiacon a baljóslatú technikai jelzés, az úgynevezett Hindenburg ómen. Az ómen megjelenését ugyan nem követi automatikusan részvénypiaci összeomlás, azonban ha kialakul, az a részvénypiac sérülékenységét jelzi - írja a BusinessInsider.com.
Mint korábban írtuk, a komplex technikai mutató nevét a világ legnagyobb léghajójáról kapta, amely miután teljesítette tizenhetedik transzatlanti útját, 1937-ben New York közelében felrobbant, s rövid idő alatt a lángok martaléka lett. A mutatót egy Jim Miekka nevű matematikus és technikai elemző fejlesztette tökélyre, s meglehetősen bonyolult feltételrendszere van. A New York Stock Exchange-en az adott napon az éves csúcsot és éves mélypontot ütő részvények aránya egyaránt nagyobb kell legyen a tőzsdén jegyzett összes papír 2,2 százalékánál. Lehetőleg a két szám közül a kisebb is legyen nagyobb, mint 68. Az adott napon a McClallen-oszcillátor nevű mutató (az aznap emelkedő és csökkenő részvények számából alkotott mutató, amely a piac állapotát mutatja) negatív tartományban kell tartózkodjon. A NYSE vezető indexének 10 hetes átlaga emelkedjen eközben. Az éves csúcsot ütő részvények száma nem lehet nagyobb, mint az éves mélypontot elérő papírok számának kétszerese.
Ha megjelenik a fenti formáció, akkor − legalábbis kitalálója szerint − 77 százalékos a valószínűsége annak, hogy egy 5 százalékot meghaladó értékű árfolyamcsökkenés következik be a vezető részvényindexekben a következő 40 napban, s 24 százalékos a valószínűsége, hogy egy nagyobb piaci összeomlás van soron. Bár sokszor előfordult már, hogy a fent leírt együttállás megvalósult a piacon, s ezt nem követte összeomlás, azonban tanulmányok szerint az elmúlt harminc évben az összes nagyobb piaci krachot megelőzte a Hindenburg-ómen. A piac rövid távú gyengeségét mindenesetre jól jelzi a mutató, az eddigi esetek mindössze 8 százalékában nem következett megjelenése után egy 2−5 százaléknyi lejtmenet a piacon.
A mutató alapján ugyanakkor meglehetősen nehéz spekulálni, erre jó példa idén áprilisi jelzése. A jelzés megjelenését követő huszadik kereskedési napon ugyanis megindult egy korrekció az amerikai részvénypiacon, amely 130 pontos esést hozott az S&P 500-as indexben, azonban a jelzés és a lejtmenet megindulása között eltelt időszakban még további 100 pontot emelkedett a vezető index értéke.
Alfatrader
Art Cashin, a UBS Financial Services igazgatója szerint ugyanakkor a helyén kell kezelni a jelzést. Szerinte csak emiatt nem érdemes pánikolni, mert mindössze annyit jelent, hogy a piacban benne van a lehetősége egy nagyobb eladási hullámnak, azonban ez nem feltétlenül fog bekövetkezni.
Jason Goepfert, a Sentiment Trader szakértője eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelzés ilyen gyakorisággal tűnt fel az utóbbi években két alkalommal volt megfigyelhető. Az első a 2000-es medvepiacot megelőző időszak volt, a második pedig 2007-ben szintén egy hosszú ideig tartó lejtmenetet megelőzően.
