A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Közel két hónapja volt utoljára a mostaninál alacsonyabb a külföldi szereplők magyar állampapír-állománya, a július eleji 5200 milliárd forintos csúcshoz képest már 180 milliárdos a csökkenés az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikája szerint. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy volt néhány nagy kötvénylejárat az utóbbi hetekben, amit egyelőre nem forgattak vissza a befektetők − emelte ki a Napi Gazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Szerinte ennek oka, hogy a kevés szereplős magyar piacról nagy tételben csak úgy tudnak kiszállni a szereplők, ha megvárják a lejáratot, a másodpiaci eladások ugyanis komoly hatással vannak a hozamokra.
Az utóbbi hónapokban jelentős tőkét vontak ki a fejlődő piacokról, a magyar kötvények esetében azonban ennek egyelőre nem látjuk nyomát. Egy-két nagy befektetőt kivéve ugyanis Magyarország jelenleg alul van súlyozva − világít rá Suppan Gergely, a Takarékbank szakembere. Szerinte ha a magyar gazdaság komoly pozitív meglepetést okoz, és az eurózónáról is megnyugtató hírek érkeznek, akkor ez az alulsúlyozás fokozatosan szűnhet meg, javulhat az ország megítélése. Ez pedig ellensúlyozhatja a feltörekvő piacokat érintő globális tőkekivonást. Éppen ezért az elemző szerint nem kell tartania Magyarországnak attól, hogy a Fed kötvényvásárlási programjának csökkentése érzékeny hatással lesz a piacon.
Vonzóvá válhatnak a magyar papírok
Abban mindkét elemző egyetért, hogy a következő hónapokban ismét vonzók lehetnek a magyar állampapírok a nemzetközi piacon. Németh Dávid szerint a jelenlegi 6,3-6,5 százalékos hosszú hozamok mellett vannak már jelentősebb vevők, akik miatt nem várható, hogy drasztikusan csökken majd a külföldiek állománya. A K&H szakembere kiemelte: október 24-én lesz még egy jelentős lejárat, amikor egy ötéves forintkötvény ér a végére, melyből még 431 milliárd forintnyi van a piacon.
Kérdés, akkor mekkora hajlandóság lesz majd a megújításra, illetve sikerült-e hasonló vagy hosszabb futamidejű papírokkal kiváltani ezt a kötvényt, mivel az utóbbi időszakban inkább a rövidebb papírok felé mozdult el a befektetők érdeklődése. Suppan szerint a következő időszakban a 300 forint feletti euróárfolyam is ismét vonzóvá teheti a forintkötvényeket a befektetők szemében.
Napi grafikonok
A nagyobb képért kattintson!
Csak jövőre lehet devizakötvény-kibocsátás
Egy másik fontos kérdés az lehet, hogy bocsát-e még ki devizakötvényt idén az ÁKK. Devizalejárata már nem lesz az államnak a hátralévő öt hónapban, a jelek szerint a következő napokban-hetekben törlesztheti az állam az IMF-nek a 2008-ban felvett csomag utolsó, 2,1 milliárd eurós részletét, erre azonban bőségesen van fedezete a kormánynak. Legutóbb május elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség 2013-ban további devizaforrás bevonására, de egyelőre nem döntött a kormány arról, piacra dob-e kötvényt.
Elvileg a mostani IMF-előtörlesztés után legközelebb jövő január végén kell egymilliárd eurót visszafizetnie Magyarországnak, majd májusban és júliusban lesznek további lejáratok. Emellett 2014 negyedik negyedévében kell kétmilliárd eurót visszafizetni az Európai Unió felé a 2008-as hitelcsomagból.
Németh Dávid szerint elvben ugyan bevonhatna devizát idén az ÁKK a 2014-es 4,5 milliárd eurós lejárat előfinanszírozására, azonban ezzel valószínűleg nem teljesülne az alaptörvény adósságszabálya, vagyis nem csökkenne az államadósság. Éppen ezért arra számít, hogy majd csak jövő januárban próbál a nemzetközi piacokról pénzt bevonni Magyarország. Elképzelhető, hogy addigra a Fed kötvényvásárlásai csökkennek, de akkor is el lehet majd adni a magyar kötvényeket, legfeljebb 30-40 bázisponttal magasabb hozam mellett − teszi hozzá.
Suppan Gergely sem számít újabb devizakibocsátásra idén, függetlenül attól, hogy az akár olcsóbb is lehetne jelenleg, mint a forintkötvények. A Takarékbank elemzője szerint az augusztusra ígért 2,1 milliárd eurós IMF-törlesztést felerészben fedezi majd devizából az ÁKK, a fennmaradó részt pedig a jegybanknál devizára váltott forintból. Ez − az egyszeri árfolyamnyereség révén − csökkentheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei veszteségét is, amit jövőre fedeznie kell a költségvetésnek − emeli ki.
