Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Az árfolyamgát és az IMF-megállapodás javíthatja az év végéig az OTP értékeltségét, miközben a portfólió minőségét és a céltartalékolást meghatározó hitelpiaci folyamatok még évekig szűkíthetik a bank mozgásterét. Nagy sztorit − például egy esetleges akvizíciót − ezért ma még nem látnak reálisnak az elemzők.
Az MNB által indított kamatcsökkentési ciklusnak kétféle hatása is lehet az OTP-papírok értékeltségére − mondta lapunknak Gyurcsik Attila, a Concorde vezető részvényelemzője. A kéthetes jegybanki betétkamatok süllyedése egyértelműen rossz a banknak, mivel a nem lekötött szabad készpénzállományát itt tárolja, vagyis az ezen elérhető kamatmarzs a vágások hatására szűkül. Pontosan nem tudni, mekkora ez az állomány, mivel nem publikus az adat, de Gyurcsik több száz milliárd forintra becsüli. A kamatcsökkentés viszont abban az esetben, ha a hosszú oldali állampapírhozamok is süllyedésnek indulnak, egyértelműen kedvező a részvények értékeltségére. Ezekre ugyanis jellemzően jobban hat a hosszú hozamkörnyezet alakulása, mint a rövidé. A hozamkörnyezet javulásához viszont a befektetői bizalmat várhatóan erősítő IMF-megállapodásra lenne szükség, ami Gyurcsik szerint pozitív hatást gyakorolna az OTP-re is.
Az árfolyamrögzítésre is érdemes figyelni
A magyar piacon érdemes még az elemző szerint figyelni az árfolyamrögzítésben részt vevő devizahitelesek arányának változására. Ha az év hátralévő részében felpörögne a számuk, az a banknak is könnyebbséget jelentene. Az árfolyamgát csökkentheti a bedőlő hitelek számát, ami kisebb céltartalékolást jelenthetne az OTP számára. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy kevés az érdeklődő az árfolyamgátra, az adósok durván 10 százaléka kérte a könnyítést, de a program csak december 31-ével zárul, addig nincs kizárva még egy pozitív fordulat.
A gyorsjelentésben a szakértő szerint a külföldi leányvállalatok lehetnek még érdekesek, különösen az orosz banktól várnak most sokat, amely akár 50 milliárd forintos profittal is hozzájárulhat a piac által csoportszinten prognosztizált 135 milliárd forintos éves adózott eredményhez. Az előző negyedév inkább csalódás volt Oroszországban a magas céltartalékolási követelmény miatt, de az orosz piacon jellemzően az év második felében szokott felpörögni a hitelezés. Kérdés, hogy mennyiben növelhető még a teljes hitelállomány, és a terjeszkedés hogyan hatna a hitelportfólió minőségére, valamint a céltartalékolásra. Az előző negyedévnél jobb számokat vár a bolgár leánytól Gyurcsik, ott ugyanis lassulhatott a hitelportfólió minőségének romlása, vagyis csökkenhetett a céltartalékolás is. Ezzel szemben Ukrajna tartogathat még pár csontvázat, egy-egy nagyobb vállalati csőd miatt akár még veszteséges negyedévet is zárhat az itteni leány.
Az ukrán hitelek is segíthetnek
A későbbiekben viszont lehet potenciál az ukrán piacban, ahol az oroszhoz hasonló hitelezési modellel próbálkozik az OTP.
Az Ukrajnában bevezetett fogyasztói és áruhiteltermékeken jó kamatmarzsokat lehet elérni, ezért is lesz érdemes a külföldi leányokra figyelni − ért egyet Kuti Ákos, az Equilor elemzője, aki kiemeli, hogy az utóbbi negyedévben az OTP-leányok hozzájárulása a profithoz 40-50 százalékos arányt is el tudott érni. Kuti szerint nagy sztori most nincs a bankpapírban. Fantázia egy újabb külföldi megjelenésben lehetne, például a lengyel piacon, ahova a régiós versenytársak közül többen is most vonultak be.
Magyarországon továbbra is makrofókuszú az OTP megítélése − mondja Kuti, aki szerint például az IMF-megegyezés esetleges elmaradása az unortodox gazdaságpolitika korszakát hozhatná vissza, amiről elég rosszak az OTP tapasztalatai. Továbbra sem tudni például, hogy a tetszhalott hazai hitelpiacra hogy hat a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, valószínűleg a díj- és jutalékbevételeknek nem kedvez, de az OTP elsősorban nem ebből él. Sokkal fontosabb a nettó kamatbevétel alakulása. Erre Kuti szerint kedvezően hat a jegybanki kamatcsökkentés, hiszen a hazai hitelintézetek általában ki tudják használni a hitel- és betéti kamatok beárazásának időbeli eltéréséből származó hasznot, amire a kamatváltoztatás mindig lehetőséget kínál.
MNB és IMF
Ha tovább tartana a kamatvágás, és akár a 200-300 bázispontos mértéket is elérné, annak már pozitív lehetne a hatása a hitelezésre, hiszen 10 százalék körüli hitelkamatok esetén több − a hitelpiacról korábban kiszorult − vállalat visszatérésére nyílna tér. A hitelpiaci aktivitás ugyanakkor csak nagyon lassan tér magához, emiatt a bankok hitelportfólió-romlása is folytatódik még egy darabig Kuti szerint, mivel konstans hitelállomány mellett természetes folyamat a portfólió minőségének romlása: a közeledő lejáratokra egyre csökken a törlesztési aktivitás. Ezt a bankok jellemzően a hitelállomány növelésével tudják kompenzálni, vagyis amíg nem történik meg a fordulat a hazai hitelpiacon, addig nem várható a portfólió javulása sem, addig pedig a céltartalékolást is magas szinten kell tartani. Kuti szerint ilyen környezetben hírértéke az IMF-megállapodásnak, illetve az ennek hozadékaként jelentkező befektetői minősítés visszaszerzésének lehetne, ami a hazai kockázati kamatok és forrásköltségek drasztikus esésén keresztül segíthetné a bank működését.
Az IMF-megállapodás ráadásul a vállalati cash-flow értékelésére is pozitívan hatna, ami jelentősen csökkenthetné a hazai kockázati prémiumot − tette hozzá Miró József, az Erste szakértője. Bár fordulat − főleg a Valutaalappal történő megállapodás híján − nincs a hazai hitelezésben, az OTP csoportszinten nem áll olyan rosszul a saját forrásgyűjtésben. A hitel/betét arány 110 százalék alá csökkent, ami már közelíti az egészséges szintet. Nemzetközi összehasonlításban jó az OTP tőkeellátottsága, megfelelési mutatóival nincs baj.
Az OTP a hazai piacon a vállalati hitelezésben szeretne erősíteni, hogy a forrásszerzésnek lökést adjon, itt ugyanis kisebbek a kockázatok, mint a lakossági hitelpiacon, a marzsok viszont szűkebbek − tette hozzá Miró. A vállalati hitelezésre a későbbiekben akár pozitívan is hathat a jegybanki kamatcsökkentés, de a jelenlegi kondíciók között egyelőre elenyésző a hatás. A magyar bankok forrásgyűjtését megdrágítja, hogy az állam agresszív forinthitel-árazási technikájával elszívja a forrásokat (innen tudja előteremteni devizaadósságának fedezetét is). Ez olyan magas szintre nyomja a betéti kamatokat, hogy azokra nem lehet megfelelő hitelkamatot ráhelyezni, ez pedig teljesen összenyomja a hazai piacon elérhető kamatmarzsot. Érdemi javulásra akkor lehet számítani, ha a hosszú oldali hozamok jelentősen csökkennének − véli Miró, hozzátéve, hogy a forrásgyűjtésben viszont a külföldi leányok már most is segítenek. Az orosz kamatmarzs például 7 százalék fölötti, szemben az 5-6 százalék közötti magyar réssel.
