Magyarország még azelőtt kibocsáthat devizakötvényt, hogy megállapodna az új hitelről az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amennyiben kedvezően alakulnak a piaci feltételek - jelentette ki Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a napokban. A Reutersnek nyilatkozó vezető szerint \"biztosnak látszik, hogy megérett a helyzet egy új kibocsátásra\", és azt mondta, hogy ha lesz kibocsátás, az valószínűleg dollárjegyzésű lesz. (A Napi Gazdaság március 20-i számában részletesen elemezte a magyar devizakötvény-kibocsátás kérdését. Londoni elemzők véleményét itt olvashatja.)
Tavaly márciusban Magyarország dollárban jegyzett világkötvényeket bocsátott ki 10 éves és 30 éves lejáratra, összesen 3,75 milliárd dollár értékben. A 10 éves lejáratú 3 milliárd dolláros kötvény évi kamata 6,375 százalék, kibocsátási hozamfelára 3,10 százalékpont a hasonló lejáratú amerikai kincstárjegy hozama fölött, azaz összesen 6,504 százalék. A 30 éves kötvényből első ütemben 750 millió dollárt jegyeztek le a befektetők, ennek évi kamata 7,625 százalék, hozamfelára 3,30 százalékpont, összesen 7,791 százalék volt, az áprilisi rábocsátás összege 500 millió dollár volt, kissé alacsonyabb hozamfelár mellett.
A megoldás meglehetősen drága
Noha tavaly november óta Magyarországot a hitelminősítők befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolták, ez a minősítés leginkább Európában jelentkezik a hozamfelárakban, ami egy esetleges eurókötvény-kibocsátáskor megközelítőleg 1,1 százalékos többletkamatot jelent - mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője. A besorolás hatása az Egyesült Államokban már sokkal nehezebben érhető tetten. A portfóliómenedzser szerint egy mostani kibocsátáskor a tavalyi 6,5-7,5 százalékos dollárkötvény-hozamok nem ismételhetők meg, részben a gyengébb kockázatvállalási kedv, részben a kormány gyengébb hitelessége miatt, ezért a tavalyinál legalább 1,0 százalékponttal magasabb kamatot kell kínálni a befektetőknek.
Ami Magyarország ez évben lejáró devizaadósságát illeti, az az Aegon számításai szerint összesen 5,57 milliárd eurót jelent kamatokkal együtt. Ezzel szemben - ugyancsak az Aegon elemzése alapján - az ÁKK összesen 3,2 milliárd eurónyi devizát tud mozgósítani a törlesztés érdekében. Az Aegon tanulmánya rámutat arra, hogy a hiányzó részt az állam pótolhatja forintforrásokból, amit az MNB-nél válthat át devizára, miközben ez a jegybank devizatartalékait 2,4 milliárd euróval apasztaná, de a csökkenést ellensúlyozza az Európai Uniótól érkező támogatások összege. Emellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy a rövid lejáratú devizaadósság csökkenésével mérséklődik a tartalékigény is, tehát a devizatartalék szempontjából nem kritikus jelentőségű a további állami devizaforrás-bevonás.
A számítást kissé leegyszerűsítve úgy tűnik, hogy megközelítőleg 1 milliárd dollár kötvénykibocsátással megoldható a devizaadósság finanszírozása az év hátralévő részében. Mivel a forintfinanszírozás egyelőre problémamentes - bár meglehetősen drága - az a benyomás alakulhat ki, hogy a magyar állam akár anélkül is finanszírozható, hogy Magyarország megállapodást kötne az IMF/EU-párossal.
Konzerválódna a bizonytalanság
Egy ilyen megoldás azért kockázatos, mert konzerválhatja azt a bizonytalanságot, amit a piac a leginkább elutasít - mondta az MTI kérdésére egy neve elhallgatását kérő banki kötvénypiaci elemző. Véleménye szerint Magyarországnak nem azért van szüksége az IMF/EU-megállapodásra, mert az ország a befektetésre nem ajánlott kategóriában van, hanem azért, mert az IMF/EU-megállapodás piaci turbulencia esetén valóban védőhálót jelent. Ellenkező esetben a belföldi államkötvény-kibocsátásnál már most is jellemző 8-9 százalékos, hosszabb távon finanszírozhatatlan kamat maradhat fenn, ami még magasabbra is szökhet.
Az Aegon több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyek közül egy IMF/EU-megállapodás esetén, ha az aláírt hitelből egyetlen forintot sem hívunk le, a jelenlegi piaci értékeltségi szinteket figyelembe véve mintegy 1,5 százalékponttal csökkenhetnének a finanszírozási költségek, ami már rövid távon is több tíz milliárd forint megtakarítást hozna. (Elméletileg a teljes korábbi IMF/EU-hitelt is vissza lehetne fizetni egy újabb IMF/EU-forrásból, ami a jelenlegi 7-8 százalékos piaci kamat helyett 2-3 százalékos kamatterhet jelentene, és ezzel a költségvetés 150 milliárd forint megtakarítást érne el.)
Kockázatos lenne
Azonban kevésbé optimista forgatókönyv is létezik, hiszen a nemzetközi befektetői hangulat és/vagy Magyarország kockázati megítélésének tavaly decemberi és 2012. januári megismétlődését nem lehet kizárni 2012 további részében sem.
Éppen ezért Orbán Gábor úgy látja, hogy kockázatos az IMF/EU-megállapodás előtt kimenni a dollárkötvény-piacra, ha egyáltalán sikerül, mert az nehezen értelmezhető másképp, mint szándék a megállapodás minden áron való elkerülésére, ami a jelenlegi magas finanszírozási költségeket állandósíthatná.
