Az óceán mindkét partján erősödő adósságválság miatt apadóban van a bizalom az egykor oly stabilnak tartott államok és az államkötvények iránt, és már nem csak perifériaországok esetében, mint Görögország vagy Írország. Elég az USA költségvetési hiánya, fizetőképessége körüli aggasztó vitákra, az Olaszországgal kapcsolatban támadt kételyekre gondolni. De még a német államkötvények tulajdonosai is egyre bizonytalanabbak, miután az ország egyre több pénzt pumpál más, csőd szélén álló országokba. Ezért egyre több intézményi befektető, vagyonkezelő dönt úgy, hogy kimenekíti pénzét az állampapírokból - írja a német Manager Magazin.
Mivel lassan nem tudni, mely államkötvényből lesz hamarosan bóvlipapír, ennek messzemenő következményei vannak a vagyonkezelésre nézve. A lap által idézett alapkezelők úgy vélik, Európa erősségei a nagyvállalatok: \"a Südzuckerben és a Nestlében jobban bízom, mint Írországban vagy Görögországban\" - mondja egyikük. Alacsony eladósodottságú, jó cach flow-termelő képességű és osztalékhozamú nagyvállalatok részvényeit preferálják az állampapírokkal szemben.
A PIGS-országok államkötvényeit sokan inkább európai vállalati kötvényekre cserélik, annak ellenére, hogy azok hozama sokkal alacsonyabb - mondta Klaus Stopp, a német Baader Bank kötvényüzletágának vezetője a Finanzen.net német portálnak. Görögország 30 százalék körüli, Portugália 16,5 százalékos, Spanyolország négy százalékos hozamú állampapírjait adják, és helyette inkább olyan cégek kötvényeit veszik, mint a Bosch, a Daimler vagy az SAP, amelyek pedig jelenleg mindössze 2,0-2,1 százalék közötti éves hozamot biztosítanak vásárlóiknak (a szakember példáiban 2013-as lejáratú papírok szerepeltek).
