Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg a német, svájci vagy spanyol sajtó sokat foglalkozott a napokban azzal, hogy mit kell tudni az életbe lépő UCITS-IV befektetési szabályokról a gyakorlatban, addig itthon sűrű csend volt a témáról, nem véletlenül. Bár az EU mintegy másfél éve előírta, hogy a tagállamok 2011 június végéig ültessék át saját jogrendjükbe az irányelveket, ezt több mint féltucatnyi ország nem tette meg, köztük Magyarország sem.
Hogy pontosan kik is mulasztottak, arról úgy tűnik, egyelőre nincsnek hivatalos adatok. A Fundweb.co.uk írása szerint ebbe a körbe tartozik még Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is, viszont hazánkat nem említi. Az Investment Europe listája ennél rövidebb. Egyes országoknál a nemteljesítés részleges vagy csak késnek, de majdnem készen vannak vele, mint a franciák vagy a svájciak. Eminensek, akik időben léptek, például Németország, Nagy-Britannia, Luxemburg és Írország.
Magyarországon pedig a törvény előkészületei a jelek szerint rendben lezajlottak, a törvényjavaslat gyakorlatilag készen volt. Tavaly év végén-idén év elején jöttek is olyan sajtóhírek, hogy készek vagyunk a direktíva bevezetésére, de azután az - valószínűleg a parlament feszített munkarendje miatt - elmaradt. Úgy tudni, szeptemberben kerülhet napirendre a törvénymódosítás.
Az UCITS-IV direktíva egyrészt a befektető-védelmet hivatott erősíteni, másrészt a határon átnyúló alapkezelési tevékenységet. Egyik fő eleme, hogy az eddig használt, a vaskos, általban 100 oldalnál is hosszabb kibocsátási tájékoztató kiváltására kitalált, de szintén eléggé terjedelmes és száraz rövidített tájékozatókat leváltja. A helyükbe lépő két, legfeljebb három oldalas, közérthető összefoglalókon az alap legfontosabb jellemzőit, kockázatait foglalják össze. Ez a KID, azaz key information dokument, amelyet a küföldi sajtóban néha betegtájékoztatónak is csúfolnak.
Ami az alapkezelést illeti, például egyszerűsödik az alapok regisztrációja, vagy több országban bejegyzett alapokat is össze lehet vonni, amitől az alapok számának csökkenését, a hatékonyság javulását várják. Az alapkezelők európai útlevelet kaphatnak, amellyel sokkal könnyebben végezhetnek tevékenységet más országokban. Ez a várakozások szerint azt eredményezheti, hogy nagy pénzügyi csoportok egy-egy központban vonják össze összeurópai alapkezelési tevékenységüket.
