Hová tegyük a pénzünket?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Több mint egy tucatnyi különböző tőkevédett alapot és indexált kötvényt kínálnak a befektetőknek júniusban a különböző hazai pénzügyi csoportok, amelyekhez eléggé változatos befektetési témákat választottak. Van a kínálatban alternatív energia, német és svájci részvény, árupiaci termék, feltörekvő piaci részvény és fejlett multinacionális vállalat egyaránt, a leggyakoribbak azonban, körülbelül a termékek felénél az európai részvények. (Lásd táblázatunkat a cikk végén.)

Elég sok alap és kötvény kínál minimális hozamot, amely azonban általában eléggé szerény, évi 2-3 százalékos, ez persze logikus, mert valamiből finanszírozni kell az esetleges többlethozam eléréséhez szükséges opciók vásárlását is. Feltűnő azonban, hogy egyes befektetések maximális hozama is erősen korlátozott. Felmerül a kérdés, hogy miért is érné meg a befektetőknek évi 7,4-9,3 százalékos maximális hozam reményében kockáztatni pénzük jövőbeli hozadékának egy részét vagy egészét, ha az Államkincstárnál évi 7,2 százalékos kamatozással lehet inflációkövető kötvényt kapni (a 2015/I jelzésűt). Eközben pedig az infláció csökkenésének túl sok jele nincsen.

Másutt viszont nincsen felső korlát, vagy bőven a kétszámjegyű tartományban mozog.

Furcsaságok a piacon

Különösen furcsa képződmény a Citibank által kínált három kötvény, amelyek csak devizájukban és - kis mértékben - a maximális kifizetésben különböznek egymástól. Nálunk szokatlan módon, nyilván a külföldi jogszabályok alapján a kötvények névértékének visszafizetése nem garantált. A konstrukció lényege, hogy ha - a forintos sorozatnál - a futamidő végén a mögöttes Euro Stoxx 50 index legalább a kiinduláskori érték 80 százalékán áll, akkor 46,25 százalékos kamatot kap a befektető, ami a teljes futamidőre számításaink szerint mintegy 7,9 százalékos éves hozamnak felelne meg.

Ha viszont 70 százalék alá esik az index, akkor nemcsak nem jár kamat, de az indexeséssel csökkentve jár vissza még a tőke is, így elvileg akár nulla is lehet a kifizetés, ami persze valószínűtlen, ahogy az indexkosár értékének nullára süllyedése is. A konstrukciót bonyoítja, hogy bizonyos feltételek esetén a papírok a futamidő közben is visszahívandók (idő előtt lejárnak), illetve az, hogy a forgalmazó még jutalékot is felszámít a kibocsátási árra. A befektető tehát eléggé sokat kockáztat, és maximális hozama a jutalék miatt - egy év utáni visszahívás esetén - sem haladja meg jelentősen az említett államkötvény kamatát.

Miben bízhat a befektető?

Az alapok és kötvények között működésükben sokszor nincsen igazán nagy különbség, jogilag azonban bőven lehet ilyet találni. Egy fontos differencia, hogy a hazai bankok által kibocsátott kötvényeket az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) biztosítja, az alapokra és a külföldi kötvényekre hasonló garancia nem vonatkozik, bár lehet, hogy a külföldi nagybankok tőkeereje sokak számára megnyugtatóbb az OBA-nál.

Érdekesség még, hogy a négy és öt éves papírok aránya viszonylag magas a pár évvel ezelőtt megszokotthoz képest, ez lehet a tbsz-számlák bevezetésének hatása is. A K&H pedig ezúttal új alapok indítása helyett elsősorban régiek futamidejét hosszabbítja, új indexált konstrukciót mellékelve hozzájuk.

*A Napi Gazdaság számítása

Forrás: kibocsátási tájékoztatók, kibocsátók honlapjai