Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lassan alig marad olyan sarka a világnak, ahol a német - és más EU-s országokban élő - állampolgárok ne tudnának könnyen és gyorsan befektetni, egyes befektetési alapok és a certifikátok kibocsátói mindig gondoskodnak erről. A legszorgalmasabb világjárók egyike a Royal Bank of Scotland, amely az idén bangladesi, mauriciuszi, tunéziai és libanoni tőzsdékre szóló certifikátokat is bocsátott ki Németországban, most pedig bevezeti a \"Mongolia Opportunities Zertifikat\" névre keresztelt terméket is - írja a Handelsblatt.com.
Az új értékpapír prospektusa tele van kincstári jellegű optimizmussal, eszerint például Mongólia a 13. század óta nem látott fellendülést él át napjainkban, másutt pedig \"Ázsia Szaúd-Arábiájának\" nevezik. Az optimizmus oka főleg, hogy az ország kétségkívül igen gazdag nyersanyagokban, mint kőszén, réz, urán és arany, valamint az úgynevezett ritka földfémek, amelyek a jövő technológiáiban fontos szerepet játszanak - a nyersanyagok világpiaci árai pedig masszívan emelkednek.
A mongol értéktőzsde a nemzetközi börzék teljesítménye alapján felállított rangsorban, a tavalyi, dollárbázison 174 százalékos emelkedése után az első negyedév során további 73 százalékos növekménnyel büszkélkedhetett. (NAPI Gazdaság, 2011. április 1., 11. oldal.) De a fák lehet, hogy nem nőnek az égig: Ulan-Batorban a vezető index február végi csúcspontjáról már mintegy 25 százalékot esett (helyi devizában számolva). A feltörekvő piacokon egyébként is felettébb sok intő példát lehet arra találni, hogy a hoppra gyakran jön a kopp, a kockázatok igen magasak.
A Deutsche Bank például 2005-ben sok tőkét gyűjtött Dubai-certifikátjával, amely azonban ezt követően szinte folyamatosan veszített értékéből. Akik 2007-ben a több bank által is kibocsátott Vietnám-certifikátokat vásárolták, azok egy része még jól járt, de csak azok, akik időben kiszálltak. A fellendülés ugyanis a papírok bevezetése után csak néhány hónapig tartott, azután ott is jött a lejtmenet.
További rizikót jelent, hogy az ilyen egzotikus és volatilis tőzsdeindexekre szóló befektetések ráadásul egzotikus és volatilis devizákban értendőek, azaz a devizakockázatokat nem fedezik. Ezen kívül az értékpapírok kibocsátói is megkérik a maguk jutlékát. Certifikátok esetében a Handelsblatt minimum évi egy százalékos kezelési díjat és a tőzsdei árjegyzésben a vételi és eladási árfolyamok között 1,5 százalékos marzsot említ. (Plusz nyilván a brókerjutalék - a szerk.)
