A keddi Napi Gazdaság cikke
A magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének várhatóan állami kézbe kerülésével és a Szurgutnyeftyegaz-csomag esetleges megvásárlásával kényes helyzetbe kerülhetne a magyar állam Mol-ügyben. Az olajcég jelenlegi tulajdonosi struktúrája alapján ugyanis egy ilyen - egyelőre a nyilvános információk alapján csak szándékok és találgatások szintjén létező - tranzakcióval könnyen a kritikus 25 százalékos szint fölé emelkedhetne az állami befolyás az olajcégben.
A Mol jelenlegi tulajdonosai közül a Szurgutnyeftyegaz a legnagyobb, a társaság féléves jelentése szerint az orosz vállalat 21,2 százalékos részvénypakettel rendelkezik. Ha ezt venné meg a magyar állam, akkor frissen szerzett befolyásához vélhetően hozzá kellene számolni az MFB Invest 1,2 százalékos pakettjét is. E két csomag együttesen 22,2 százalékos tulajdonrészt biztosít az olajcégben, azonban a Mol jelenleg 7,1 százaléknyi saját részvénnyel is rendelkezik. Ezzel korrigálva az állam összes befolyása 23,9 százalékosra nőne az olajcégben.
A Mol tulajdonosai között a hazai intézményi befektetők 4,1 százalékos súlyt képviselnek, azonban nem lehet tudni, ebből mekkora részt hasítanak ki a magánnyugdíjpénztárak. Amennyiben a magán-nyugdíjpénztári átlépők miatt ebből a pakkból 1,3 százaléknál nagyobb csomag kerülne állami tulajdonba, azzal ismét 25 százaléknál nagyobb befolyással rendelkező részvényessé válna az olajipari társaságban. Ez pedig - más 10 százaléknál nagyobb szavazati joggal rendelkező részvényes nem lévén a Molban - akár nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséggel is járhatna.
A Mol alapszabálya szerint viszont egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhat 10 százaléknál nagyobb szavazati jogot a társaság közgyűlésein. Kérdés, hogy egy feltételezett állami vásárlás esetén ez a megkötés vonatkozna-e a magyar államra is.
A jogilag nem egyértelmű helyzet kezelésére megfigyelők szerint azonban még akkor sem lenne szükség, ha a jövőben valóban sor kerülne a Szurgutnyeftyegaz részvénypakettjének megvásárlására. Ha például a csomag megvásárlása nem egyben történne, hanem annak egy részét az olajcég venné meg, s az állam csak a fennmaradó részvénycsomag birtokosává válna, akkor még az ajánlattételi küszöb közelébe sem kerülne befolyása a Molban.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha megvenné is a magyar állam a Mol-részvényeket a Szurgutnyeftyegaztól, az semmiféle kötelezettséget nem jelentene számára a többi részvényessel szemben, egy ilyen tranzakció - még ha az éppen aktuális tőzsdei árfolyam felett köttetne meg - nem jelenti azt, hogy más részvényesek is hasonló áron tudnának túladni részvényeiken.
