Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piac jó teljesítménye kezdi meggyőzni a profi hírlevélírókat is az Egyesült Államokban, az Investor Intelligence Services legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy hétben 2,7 százalékponttal nőtt az emelkedést váró szakértők aránya, s elérte a 48,9 százalékot. Az áresésben hívők tábora eközben tovább apadt, 20,5 százalékra 21,3 százalékról. A Bull/Bear ratio, a két tábor arányát tükröző hányados így 2,39 pontra növekedett, ami már jelentős optizmust mutat, azonban sehol sincs a 2007 nyarán és őszén, illetve az idén januárban mért 3 pont feletti csúcsokhoz képest.
Így kontraindikátorként használva a mutatót, hangulati oldalról akár megalapozott is lehet a részvénypiacok jó teljesítménye, hiszen az indexek magasabban állnak mint január végén, a hangulat viszont nem olyan szélsőségesen optimista. Hasonló fejleményeket lehet érzékelni a kisbefektetők részéről, az AAII indexe is ilyen képet tükrözött.
A felmérésben a bikák aránya az ami nem viszi szélsőséges irányba a mutatót, a medvehívők 20 százalék körüli mértéke viszont rendkívül alacsony.
A S&P 500-as indexre kötött opciók implikált volatilitásából mért VIX index változatlanul alacsony szinten áll. A 20 alatti értékekei ugyan az elmúlt egy-két évben rendkívül alacsonynak számítanak, azonban ha egy kicsit távolabbra nézünk kiderül, hogy békés bikapiacon nem ritka, hogy ebben a tartományban mozog a mutató.
Az opciós piac más oldalról viszont már a szélsőségek irányába hajlik, s lassan a veszélyzónába érkezik. Erről a következő oldalon olvashat.
A chicagói árutőzsdén eladott vételi és eladási opciókból számolt put/call mutató már a részvénypiac tetőzését vetíti előre. Az alábbi ábrán a naponta meglehetősen szélsőséges értékeket felvelő put/call arány 10 napos mozgóátlaggal simított értékei láthatók. A 10 napos átlag a 0,5 körüli értékeket ostromolja, erre meglehetősen ritkán volt példa az elmúlt években.
Az ilyen szélsőséges értékek akkor szokta előfordulni, amikor legalábbis középtávú csúcs közelében tartózkodik a piac. A szereplők nem félnek az eséstől, ezért kevés eladási opciós vásárolnak, viszont a további áremelkedésre számítva megnőtt az érdeklődés a vételi opciók iránt.
A következő grafikon azt mutatja, hogy hol tartózkodott az S&P 500-as index, amikor a vételi és eladási opciók aránya a most mért értékek közelébe csökkent.
Összegezve tehát a hangulati mutatók egy kivételével nem mutatnak abba az irányba, hogy gyorsan véget kellene érjen az emelkedés az amerikai tőzsdéken. Ha azonban még egy két hétig korrekció nélkül zajlik az élet az amerikai piacokon, akkor várható, hogy a hangulati indexek szélsőségesen optimista tartományba lendülnek. A szereplők hangulatát reprezentáló indexek mellett ugyanakkor az opciós piac arra utal, hogy a növekvő optimizmus miatt a szereplők egyre kevésbé vásárolnak áresés elleni védelmet nyújtó eszközökből, így ha netán mégis komolyabb, gyors lejtmenet következne, az felkészületlenül fogja érni a befektetőket.
