Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az olaj árában bekövetkezett hirtelen emelkedés miatt a nyolcvanas évek óta nem látott csökkenés történt az Erste elemzésében fekete aranynak becézett ásványi termék iránti keresletben. A hordónkénti 80 dolláros jelenlegi ár több tényezővel magyarázható: a világszerte alacsony jegybanki alapkamatokkal, amelyek miatt megélénkült az árupiaci beruházás, valamint a gyengélkedő dollárral.
A rövid távú áralakulást illetően az Ersténél 90-100 dolláros hordónkénti árfolyamra számítanak 2010 első félévében, ám a második félévben megfordul a trend: az év végére 60 dollár alá is csökkenhet az olajár. Ezt a negatív korrelációs hatásokkal, a gyenge szezonális adatokkal és az ingatag fundamentumokkal magyarázzák az elemzők, ám részletesebb magyarázatot nem nyújtanak tanulmányukban.
A 2008-ban és 2009-ben tapasztalt olaj iránti napi keresletcsökkenés ellenére 2010-ben már 1,4 százalékos, vagyis napi 1,2 millió hordós átlagos növekedést várnak az elemzők. Az előrejelzés szerint 2050-ig megkétszereződik a világ energiaszükséglete. Ezzel párhuzamosan az olaj iránti globális kereslet a jelenlegi 85 millió hordóról 105 millió hordóra nő 2030-ig. Az Erste elemzése 2020 körülre prognosztizálja az olajtermelési csúcsot.
Az OPEC jelenleg az összes kőolaj 60 százalékát termeli ki, miközben a tartalékok több mint 80 százalékát birtokolja - írja az Erste. Az OPEC gazdasági és politikai befolyása eközben nő. Az elemzők szerint pillanatnyilag még bőségesek az olajkészletek, ám a tartalékok eloszlása hosszú távon sokkal magasabb olajárra enged következtetni, ami később egy 2012-ben vagy 2013-ban jelentkező olajárrobbanás alapja lehet.
Ugyanekkor a nem hagyományos lelőhelyekről származó gázkitermelés - mint amilyen az (agyag)palagázé - a teljes gázkitermelés 71 százalékára emelkedhet 2030-ig, a jelenlegi 10 százalék körüli szintről. Noha az elemzők szerint a földgáz mennyiségileg nem lesz képes pótolni a csökkenő olajkínálatot, a jelenlegi trend azt mutatja, hogy a palagáz egyre nagyobb jelentőséggel bír főleg az Egyesült Államokban és Európában, aminek köszönhetően csökkenhet ezen térségek energiafüggősége (az Öböl-államokkal, illetve Ororszországgal szemben).
