Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Emeli bruttó 6 forinttal a benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. Ez azt jelenti, hogy januárban történelmi csúcsra emelkedik a benzin ára. A gázolaj átlagára a mostani változással 286 forint, a benziné pedig 306 forint lesz - értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn.
Az autósok 10-30 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. Az emelést piaci folyamatokkal magyarázzák az elemzők. A Mol egy hete csak a gázolaj árát emelte, akkor is 4 forinttal.
Január elsején további áremelkedés lesz a jövedéki adó szabályainak változása miatt, az MTI számítása szerint a benzin mintegy 14 forinttal, a gázolaj 9 forinttal kerül majd többe. Így január elsején a benzin ára történelmi csúcsra jut, elérheti a 320 forintot, míg eddigi legmagasabb ára a 2008 júniusi 317 forint volt.
Egy liter benzin árában jelenleg 109 forint a jövedéki adótartalom, januártól 120 forint lesz, a gázolajéban most 90,5 forint, ami 97,35 forintra emelkedik.
A benzin árupiaci határidős jegyzése szorosan a nyersolajéval együtt mozog általában, és ez az utóbbi időszakban is igaz volt, bár a benzin árfolyama némileg az olajét meghaladó mértékben nőtt az elmúlt évben. Ez bizonyosan nem függetlenül a finomítói kapacitások szűkösségétől, ami még részben a rekord alacsony árakra adott reakció - a termelés visszafogása - hatása lehet. A hazai benzinárakra mindemellett a (forinthoz is viszonyított) erős dollárárfolyam is hizlaló hatással van.
A nyersolaj jegyzése négyhetes csúcsra, 78 dollár fölé emelkedett hétfőn, miután az Egyesült Államokban a hideg időjárás és a gazdasági fellendüléssel - így a fogyasztás bővülésével kapcsolatos bizakodás vonzóbbá tette a fekete aranyat a befektetők számára. Mindemellett a csökkenő egyesült államokbeli készletekről tanúskodó adatok is ebbe az irányba terelték a jegyzést.
Az energiahordozó több mint 12 százalékkal drágult az elmúlt két hétben, így immár egyértelműen azon a 70 és 80 dollár közötti sáv felső tartományában tartózkodik, amelyről korábban Szaúd-Arábia úgy nyilatkozott, az egyaránt kényelmes a termelőknek a fogyasztóknak és a befektetőknek is. A legnagyobb OPEC-tag mellett Algéria olajminisztere, Chakib Khelil úgy nyilatkozott, a jelenlegi gazdasági trendek folytatódása esetén vélhetőleg jövőre is a 70 és 80 dollár közötti sávban alakulhat az olaj jegyzése.
A piac egyre nagyobb súlyt fektet a kínai energiafogyasztás alakulására is. Márpedig a friss, fölfelé módosított adatok szerint a kínai GDP idén a korábban előre jelzett 8 százaléknál magasabb növekedést érhet el, ezzel lehagyhatja a világ második legnagyobb gazdaságának számító Japánt.
A márciusi piaci fordulat óta az árupiaci határidős kereskedésben több mint 100 százalékkal emelkedett a nyersolaj jegyzése, ám az elmúlt hónapban előbb 10 százalékkal visszaesett, majd ismét 80 dollár közelébe emelkedett az árfolyam. Az utóbbi korrekció ellenére azonban rövidebb távon nem valószínű a további drágulás, amit a dollár várható emelkedése is támogathat - mondta a Napinak Azawy Márk, a Solar Capital üzletkötője. A szakember szerint az utóbbi, csekély forgalomban zajló olajdrágulás nagyrészt inkább a shortzárásokkal magyarázható.
Míg 2010 első hónapjaiban akár 70 dollár alá is süllyedhet az árfolyam, addig az év második felében, és hosszabb távon már egyértelműen drágulás jöhet az olajpiacon. Ennek értelmében a jövő év végére akár ismét 100 dollár közelébe drágulhat az energiahordozó, sőt, esetleg benézhet a fölé is, de az üzletkötő inkább egy 80-90 dolláros sávot valószínűsít, amit a bizonytalan fellendülés is inkább igazolna.
Az árakra vonatkozó becslést alaposan megnehezíti, hogy az olaj árfolyama az elmúlt 2 évben a korábbiaknál sokkal volatilisebbé vált: míg a megelőző időszakokban a hordónkénti jegyzésben mutatkozó 4-5 dolláros változáshoz akár hónapos időtartam volt szükséges, most már egyáltalán nem rendkívüli, ha pár nap alatt hasonló mértékben módosul az ár - fogalmaz Azawy Márk, aki úgy véli, ebben jelentős szerepük van az utóbbi években gombamód szaporodó online kereskedési platformoknak.
Mindez akár újabb gyors drágulást is előidézhet a hangulat további javulásával, de a 147 dolláros rekord egyelőre nem forog veszélyben. Számolni kell a dollár árfolyamhatásaival is, valamint azzal is, hogy a termelő országok vélhetően továbbra is igyekeznek majd védeni érdekeiket, ami praktikusan az árfolyamok kitermelési kvótákon keresztüli befolyásolását jelentheti. Igaz, a kereslet zuhanása idején az OPEC sem volt képes megakadályozni, hogy az árfolyam 147 dollárról több mint 100 dollárral csökkenjen; kérdés, egy lehetséges hirtelen drágulás esetén szándékában állna-e, és képes lenne-e lassítani a folyamatot, amely hosszabb távon ismét a reálgazdaságot nyomasztó szintre tolhatja az olaj árát.
