Michael Buhl magyar újságíróknak ismertette a Bécsi Értéktőzsde (WB) vezetése alatt formálódó Közép-Európai Tőzsdeszövetség (CEE Stock Exchange Group) terveit. A WB vezérigazgatója elmondta: hosszabb távon a jelenleg négy tőzsde - a bécsi, a budapesti, a prágai és a ljubljanai - szövetségének bővülése is elképzelhető. A Tőzsdeszövetség tagjai a külpiacokon már egységesen lépnek fel, s 30 ezer képernyőn már a közös adatértékesítés is megvalósult.
A középtávú tervek megvalósítása, mint a közös indexértékesítés és számítás, illetve a közös roadshow, valamint a közös kereskedési platform - az úgynevezett Xetra-rendszer - kiépítése folyamatban van. Buhl újságíróknak ecsetelte a Xetra-rendszer előnyeit, s közölte: 2010 júniusában Ljubljanában, 2011 elején Prágában, s ugyanabban az évben várhatóan Budapesten is bevezetik a Bécsben már 2008 óta működő platformot. A rendszert, amely a bécsi tőzsdeelnök reményei szerint a nagy nemzetközi szereplők piaci hozzáférését jelentősen megkönnyítené jelenleg a világ 18 országában 250 nemzetközi brókercég és 4000 kereskedő használja, napi 21 millió tranzakció zajlik rajta.
A WB vezérigazgatója kiemelte, hogy a hazai bevezetés az érintett felek konszenzusának függvényében valósulhat meg. Erre azért is szükség lesz, mert a Budapesti Értéktőzsde 17 kistulajdonosa legutóbbi, november 23-án kelt levelében ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Xetra bevezetésével kapcsolatos aggályaikra mindeddig nem kaptak érdemi választ. Bár a tőzsde december 8-án megrendezett karácsonyi party-ján Mohai György, a BÉT vezérigazgatója leszögezte, mindenképp konszenzusos döntés születik a kérdésben, a pesti parkett vezetése úgy tűnik nem sieti el a konzultációt, így várhatóan Prágában - ahol már elkezdődtek a tárgyalások a Xetráról - előbb indul be a közös platform, mint Budapesten.
A Napi Gazdaság kérdésére, miszerint a Xetra rendszerén belül a magyar állampapírok kereskedését nem lehet megoldani Buhl közölte, hogy az állampapír-kereskedelem minden piacon sajátosan működik, de a problémát meg lehet oldani, ám a fejlesztés költségeit az érintetteknek kell fedezniük. A börze vezérigazgatója a magyar kisebbségi tulajdonosok aggályaira reagálva elmondta: meg van győződve arról, hogy megtalálják a minden fél érdekét szolgáló konszenzusos megoldást. Igaz ugyan, hogy a platform 2008-as bécsi bevezetése után a külföldről kereskedő brókerházak elvitték a torta egy részét, ám maga a torta sokkal nagyobb lett - vélhetően Magyarországon is hasonló forgatókönyvre kell számítani.
A CEE Stock Exchange Group hosszú távú terveiről szólva Michael Buhl elmondta: a szereplőknek harmonizálniuk kell általános kereskedési feltételeiket, illetve egységesíteni clearing és elszámolási rendszereiket. A WB vezérigazgatója hozzátette, ez nem érinti a Keler Elszámolóházat. A tervek között szerepel azonban a hazai piacon központi szerződő félként (Central Clearing Partner - CCP) is működő, az MNB többségi tulajdonában álló intézmény egyesítése a bécsi parketten azonos funkciókat ellátó CCP-vel. Buhl kifejtette: egy-három éven belül a CCP egyesítését a teljes régióban szeretnék megoldani, bár a térségi központi szerződő fél létrehozásában még távolról sem látszik a konszenzus.
Korányi G. Tamás bécsi tudósítása
